Köszönöm szépen a lehetőséget, jó estét kívánok mindenkinek!
Miután minden elhangzott már a mai estén, igyekszek rövid lenni. Mindenekelőtt azzal kezdeném, hogy mi Magyarországon szeretnénk nettó befizetők lenni, de sajnos nem azok vagyunk. Magyarország szeretne nettó befizető lenni, de nem vagyunk azok, ezért Oettinger biztos úrral kapcsolatban azt várjuk el, hogy olyan javaslatot terjesszen elő a biztos, hogy a következő költségvetési időszakban mindannyian nettó befizetők legyünk Európában és ezért a legközelebbi költségvetési vitánk, ha mind nettó befizetők leszünk, már sokkal jobb hangulatú lesz. Tehát a költségvetésnek lehetne egy ilyen célt is adni.
A konferencián már minden elhangzott, ami a költségvetési vita érdemét illeti, csak nagyon röviden Magyarország álláspontját, illetve szerény javaslatait szeretném itt összegezni. Azt gondolom, hogy azért van szükség közös költségvetésre, mert vannak közös problémáink, amiket csak közösen tudunk megoldani és az elmúlt évek költségvetései hoztak eredményeket. Néhány pontban összefoglalom a javaslatinkat:
Első: világosan szeretnénk, hogy meghatározzák, hogy mi az új költségvetés célja. Egy nagyon egyszerű dologgal kellene kezdeni a beszélgetést, mi az új költségvetés pontos célja? Ez azért fontos, mert 2014 és 2020 között egy defenzív költségvetése volt az Európai Uniónak, egy olyan költségvetése, amely a válságra reagált.
Másodszor: ha meghatároztuk, hogy mi az új költségvetés célja, akkor tisztáznunk kell a 2018-as helyzetet. Mi Magyarországon úgy látjuk, hogy megjelentek komoly, súlyos kihívások, miközben egy taggal kevesebben lettünk; több feladat, kevesebb befizető.
Harmadik pont, amit fontosnak gondolunk, hogy a Bizottság – és ebben támogatjuk és bátorítjuk a Bizottságot- offenzív költségvetési javaslatot terjesszen elő. Ne defenzív legyen, legyen bátor, legyen offenzív és legyen kezdeményező. És legyen világos a cél: Mi Magyarországon két célt gondolunk, hogy fontos lehet a következő költségvetésben. Mi ez a két cél?
Az első cél az Alapszerződésből következik. Az Alapszerződés világosan meghatároz célokat az Európai Unió számára, az Alapszerződésben meghatározott konvergencia-célokban nincs vita.
Mi a második cél az új költségvetésben? Mi lehet a második cél az új költségvetésben? Mindenki arról beszél, minden tagország, hogy erősebb Európát szeretnénk. Legyen cél az új költségvetésben, hogy lehet erősebb Európa. Mi azt gondoljuk, hogy két módon lehet erősebb Európa 2020 után, hogyha biztonságosabb körülmények között élnek az emberek, ha nagyobb biztonságban élnek az emberek, és hogyha növekszik Európa versenyképessége.
Tehát mi azt mondjuk, hogy az Alapszerződés célján túl még két dolgot kell megerősíteni az új költségvetésben az egyik a biztonság a másik Európa versenyképessége.
A negyedik pont mennyibe fog ez kerülni. Én azt gondolom, hogy az erősebb Európa többe fog kerülni. A leghíresebb magyar ember, akit ebben a teremben is mindenki ismer, Puskás Ferencnek hívták, ő volt a XX. század talán legnagyobb focistája, azt mondta egyszer egy meccs előtt állítólag; „Kis pénz, kis foci. Nagy pénz, nagy foci.” Ha több Európában gondolkodunk, akkor az több pénzt jelent, ha több feladat van Európában akkor az egészen biztos, hogy az többe fog kerülni. Meggyőződésünk szerint kevesebb pénzből nem lehet több Európát létrehozni és nem lehet több Európát építeni. Ezért az javasoljuk, hogy az offenzív költségvetés több befizetést is jelentsen, Magyarország kész arra, hogy többet fizessen az Európai Unió következő kasszájába. Több feladat, több befizetés. Készek vagyunk a nemzeti hozzájárulásunkat GNI arányosan 1,2 %-ra növelni. Egyébként a mi régiónkban ezt a javaslatot, ezt az elképzelést többen is osztják és többen is akceptálják.
Az ötödik dolog mi a helyzet a közös politikákkal? Mi, akik csak szeretnénk nettó befizetők lenni, mi úgy gondoljuk, hogy a közös politikák azok jó befektetések. A közös politika, a kohézió, az agrárpolitika, tehát a közös politikák azok win-win szituációk. A közös politikák az elmúlt években megtérülő beruházások voltak a nettó befizetőknek. Ez a véleményünk a kritikák kapcsán. A közös politikákkal, a Kohéziós Alappal mindenki jól járt.
A hatos dolog a költségvetés szerkezete. A költségvetés szerkezetében szeretnénk, ha egyszerűbb lenne a költségvetés és mi azt javasoljuk, hogy sokkal egyszerűbb, világosabb átláthatóbb, például a visszatérítésektől mentes költségvetés szülessen. Azt is javasoljuk a költségvetés szerkezetével kapcsolatban, hogy a költségvetés szerkezete az gazdasági fókuszú legyen, tehát a jövő költségvetése a növekedésre fókuszáljon, a jelenlegi növekedés szép, de nem elégséges, és a következő költségvetés az a munkahelyekre fókuszáljon.
A hetedik javaslatunk, hogy a következő költségvetés időszaka továbbra is hét esztendő legyen. Azt gondoljuk, hogy a megvalósítás, a költségvetés végrehajtásának tapasztalatai jól mutatják, hogy időre van szüksége a tagállamoknak, hogy a költségvetés teljesüljön, ezért azt javasoljuk, hogy a tervezés, a hatékonyság és a végrehajthatóság miatt hét éves legyen a következő költségvetés.
És végül nyolcadjára a Magyar Kormány azt javasolja, hogy ha már úgy hozta az idő és a történelem, hogy eggyel kevesebben vagyunk, akkor teremtsük meg a lehetőségét annak, hogy a következő időben többen lehessünk. Tehát arra a válasz, hogy kevesebben lettünk az a lehetőség, hogy többen lehessünk, szeretné Magyarország javasolni, hogy a következő költségvetési időszakban a költségvetésben a Nyugat-balkáni országok belépésének előkészítéséhez forrásokat allokáljunk, hiszen ha már eggyel kevesebben lettünk, akkor a legfontosabb politikai üzenet az lehetne, hogy lehetünk még többen is. Mi, akik még sajnos nem vagyunk nettó befizetők ezt a nyolc dolgot gondoljuk a következő költségvetésről.
Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak. Köszönöm a figyelmüket!