Napirend előtti felszólalás
DR. LÁZÁR JÁNOS (Fidesz): Igen tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterelnök Úr! A közbizalomról szeretnék néhány mondatot mondani, annak is inkább az elvesztéséről és a reménybeli megnyeréséről.
Azt gondolom, hogy ezzel szorosan összefüggésben van mindaz, ami ma már több képviselőtársam, illetve miniszterelnök úr szájából elhangzott, éspedig a rendőrség témája. Azt feltételezzük mi, fideszesek, hogy az emberek azért bíznak az államban, mert az államnak kell garantálnia a biztonságukat. Azt várják el a magyar államtól, hogy garantálja a biztonságukat szociális és fizikai értelemben. Azt gondolom, hogy ez egy normális elvárása a magyar választópolgároknak. Nagyon szomorú az a tétel, ahová ma eljutottunk, hiszen nagyon sok emberben kételyek merülnek fel, nagyon sokan érzik úgy, hogy az állam nem védi meg őket, hogy nincsenek biztonságban a saját hazájukban vagy a saját fővárosukban.
Az állam képviselőitől, az állam képviseletében eljáróktól azt kapják, hogy meglopják őket, megzsarolják őket, megvesztegetésre kényszerítik vagy akár megerőszakolják gyermekeiket.
Ugyanaz a rendőrség teszi mindezt, amelyre a miniszterelnök úr azt mondta néhány hónappal ezelőtt, hogy lenyűgözi a szakszerűség ennek a rendőrségnek a tevékenységét illetőleg.
Nekünk az a meggyőződésünk, hogy ez nem két napnak a gyümölcse, hanem egy hosszabb folyamatnak, és ha megengedik, néhány momentumot idéznék ebből, azonban előrebocsátanám, hogy itt a következménynélküliségről van döntően szó, arról a morális állapotról, amely jelen pillanatban Magyarországon uralkodik: a kormányzat nem vállal felelősséget sem az emberekért, sem a saját tetteiért.
Két újságíró, két fotós megverésével kezdődött tavaly nyáron, semmilyen következménye nem lett. Augusztus 20-án az állami ünnepségen meghalt öt ember, az ombudsmanok megállapították, hogy kormányzati felelősség van, felelősségre vonás azonban – érdemi – nem volt. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szégyen!) Folytatódott a rendőrség szeptember 18-ai föllépésével, amikor a rendőrség vezetői a kormány megtűrő magatartása mellett nem tudták megvédeni a televízió-székházat. Semmilyen következménye nem lett annak ellenére, hogy Ignácz István rendőr-dandártábornok több tucatnyi oldalon keresztül részletezte, hogy milyen hibákat követett el a rendőrség, és előállhatott az a jogállami skandalum, hogy két rendőri vezető, egy fegyveres testület két vezetője vitába keveredik a sajtó előtt. Azt állította Gergényi Péter, hogy róla csak azért írtak rosszakat, mert a helyére vágynak. Önök tűrték, hogy egy fegyveres testületen belül ilyen állapotok alakuljanak ki, mint ahogy azt már nemcsak tűrték, hanem támogatták is, hogy október 23-án – ezt nyugodtan elmondhatjuk – indokolatlan, szakszerűtlen, törvénytelen és aránytalan rendőri föllépés következzen, amely az emberi jogi szervezetek tiltakozását is kiváltotta. Miniszterelnök Úr! Ha egy földön fekvő embert ver meg egy rendőr, vagy ellop valamennyi pénzt, nincs különbség a jogi értékelését illetően, mind a kettő súlyos bűncselekménynek minősül. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van! – Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
Igen tisztelt Képviselőtársaim! Az már csak a történet szomorú oldalához tartozik, hogy a Rebisz vezető tábornoka volt az egyetlen, aki önmaga ellen indított október 23-a után fegyelmit, más ellen semmilyen vizsgálat nem indult. Sőt, elhagyta egy rendőri vezető száját két olyan mondat, amiért azonnali hatállyal föl kellett volna menteni. Ez a két mondat pedig az volt, hogy a rendőrök nem bántottak senkit, hanem a rendőrök lábába botlottak a tüntetők, és az azonosító jelvények leestek a rendőrökről. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szégyen!) Ezt önök tűrték, sőt támogatták, sőt kitüntetést is kapott ez az ominózus rendőri vezető.
Ezek után következtek a titkosszolgálati botrányok, majd május 14-én, egy héttel azután, hogy egy 21 éves miskolci lány följelentést tett a rendőrségen, hogy öt rendőr őt megerőszakolta, még a rendőrség szóvivője azt állította, hogy a rendőrség számára ez elfogadhatatlan föltételezés, mert öt rendőr nem ül be egyszerre egy autóba. Napokon keresztül megpróbálták a felelősséget elhárítani ahelyett, hogy vizsgálatot rendeltek volna el. Csak május 18-án, az ügyészségi föllépés hatására változott meg a helyzet.
Azt szeretném megkérdezni öntől, miniszterelnök úr, különösképpen arra tekintettel, hogy a Fidesz – és azt gondolom, ebben sokunknak van része – támogatta mind ez ideig a határőrség és a rendőrség összevonását: ezt jelenti az önök értelmezésében a kormányzati reform? Ez a modernizáció? Ez a megújulás? Ez a jelenlegi rendőri struktúra és működés?
Miniszterelnök úr, én most nem fogom fölvetni az ön személyes felelősségét, bár megjegyzem, hogy ha ennyire meg volt elégedve a miniszterével, a rendőri vezetőkkel, mégis fölmentette őket, nem értem, hogy akkor most miért dicséri meg őket ilyen mértékben a parlamentben. Akkor nem kellett volna őket fölmenteni, esetleg vállalja ön egy személyben a felelősséget! De nem erről szeretnék beszélni. Egy más dologról szeretnék, miniszterelnök úr, beszélni, és ezt minden képviselőtársam figyelmébe nyomatékkal szeretném ajánlani. Bene László és Gergényi Péter ennek az országnak köztiszteletben álló és megbecsült rendőre volt hosszú éveken keresztül. Nem hiszem, hogy az öregedéssel párhuzamosan elveszítették volna a szaktudásukat és a fölkészültségüket. Az a meggyőződésem – és ezt megfontolásra javasolom az egész országnak és az Országgyűlésnek -, hogy más volt velük szemben a politikai elvárás, mint tíz évvel ezelőtt, és ezért teljesítettek ilyen rosszul. Köszönöm a figyelmet. (Nagy taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)