„Két hét”

Napirend előtti felszólalás

 

LÁZÁR JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Kormánypárti frakcióvezetőként arra gondoltam, hogy első parlamenti ilyen minőségemben tett, kormányalakulás utáni hozzászólásomat egy sztahanovista típusú hozzászólásnak szánom, és számot adok arról, hogy az Országgyűlésben a törvényhozás még új kormány hiányában mit végzett az elmúlt két hétben. Most, hogy számot próbálok adni arról, hogy mit végeztünk, természetesen igyekszem arra a fölvetésre is reagálni, amit a kormánypártoknak címzett Mesterházy Attila képviselőtársam, már csak azért is, mert a tegnapi nap folyamán messze nem ilyen szelíd hangvételű törvénykezési kritikát kaptunk a párt elnökétől, Lendvai Ildikó képviselőtársunktól.

Ha megengedik, azzal kezdeném, hogy Mesterházy képviselőtársam számon kérte, hogy mire ez a nagy kapkodás, a jogszabályokban hibák vannak, és miért sietünk ennyire, két mondattal később pedig azt mondta, hogy nem történt lényegében ez idáig semmi se, csak szimbolikus dolgok. Azt gondolom, a választásoknak az a nagy tanulsága, hogy két dolog, két mondat mindenféleképpen jellemzi a mostani helyzetet, az egyik, hogy nincs kifogás, a másik pedig, hogy nincs türelem. Nincs türelem száznapos programokra, és nem lehet kifogásból száz lépésekre hivatkozni a következő hetekben és hónapokban.

Az elmúlt nyolc év kormányzása egy kifogáskormányzás volt, azt magyarázták el önök mindig az országnak és a parlamentnek, hogy hogyan nem lehet valamit megvalósítani. Mi az elmúlt két hétben egyáltalán nem nagy dolgokat hagytunk magunk mögött, és nem történelmi törvényeket hoztunk, csak pótoltuk azokat a hiányosságokat, amelyeket önök okoztak. Olyan káoszban és olyan rendezetlen állapotban hagyták maguk mögött az országot, ami miatt szükséges volt ezeknek a régi hiátusoknak a megoldása. Jó példa erre, hogy a leköszönő kormány annyit tudott magáról mondani, hogy nem süllyedt tovább az ország. Ezt nem gondolom egy óriási teljesítménynek. Az elmúlt nyolc esztendőben az a kifogásművészet, amit önök műveltek, hogy vagy a világgazdaság, vagy az ellenzék, vagy urambocsá!, a választópolgárok az okai, hogy nem boldogulnak, bennünket lépésekre kényszerítettek, hiszen az volt a választások üzenete, hogy a bizalmat önök hűtlenül kezelték, és az emberek nem tűrik tovább a kifogásokat.

Nem gondolom, hogy társadalmilag elhanyagolható lenne az az ügy, hogy kijelöli az Országgyűlés egy határozatban az állami felelősség határát. Az államnak felelősséget kell vállalnia az emberekért, meg kell őket védeni, és nem lehet őket megverni. Ez a következő négy év kormányzásának az egyik alaptétele. Ez nem egy közömbös társadalmi ügy. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) A következő négy esztendőben nem közömbös, hogy mit gondol a kormány például az összetartozásról, mit gondolunk egymásról mi, magyarok itt a Kárpát-medencében. Két olyan törvény is születik, illetve már született, amelyek fontosságát, ha más nem, az is jól mintázza, hogy öt évvel ezelőtt a kettős állampolgárság ügyében a nemre önök egy választási kampányt alapoztak, most pedig lelkiismereti szabadság jegyében dőlt el az önök frakciójában a szavazás. Ha önök engedték volna a lelkiismeret érvényesülését öt évvel ezelőtt, akkor most nem kellett volna nekünk törvényt hoznunk. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem gondolom, hogy társadalmilag elhanyagolható lenne az az ügy, hogy ez az ország hány politikus eltartására képes. Önök nyolc éven keresztül nem voltak képesek szembenézni azzal, hogy ez az ország ennyi politikust nem tud eltartani. Mi két hét alatt elértük azt, hogy az alkotmány módosításával kijelöltük, hogy 2014-ben maximum 200 fős lesz a parlament, és döntést fogunk hozni arról is – akármennyire nem tetszik önöknek -, hogy kevesebb települési képviselő teljesít szolgálatot 3200 magyar önkormányzatban. Nagyon fontosnak tartom azonban megjegyezni azt, ha az önök ellenzéki érvelésének igaza van, akkor a legnagyobb vesztesek helyi szinten a fideszes közéleti szereplők lesznek, akik elveszítenek megyei és helyi képviselő-testületi tagságokat. A legnagyobb áldozatot azok hozzák, akik eddig a Fideszt képviselték a különböző testületekben és szolgálták a helyi ügyeket. Nem az ellenzéket fogja a legnagyobb sérelem érni majd!

Tisztelt Képviselőtársaim! Egyáltalán nem gondolom, hogy hátrányos ügy lenne az, hogy a Fidesz mindent megtesz annak érdekében, hogy rend legyen Magyarországon. A büntető törvénykönyv szigorítását és a családi pótlék munkához és a társadalmi normák elfogadásához való kötését nem gondolom társadalmilag hátrányos ügynek. Én azt gondolom, nincs olyan türelem, amely ne kényszerítene bennünket arra, hogy elmaradnának a lépések. És a türelem hiánya arról is szól, hogy az elmúlt nyolc évért az erkölcsi, jogi és politikai felelősséget igenis vállalni kell, így az elszámoltatás sem maradhat el. Nincs kifogás a cselekvés hiányára, és nem lehet tovább türelem azzal, hogy önök elszámoljanak, mit végeztek az elmúlt nyolc esztendőben.

S végezetül volna egy bejelentésem és egy kérésem. A kérés lényege az, hogy legyenek bátrak, ne hazudjanak úgy, mint az elmúlt nyolc esztendőben, hagyják abba az elmúlt évek hazudozását, és mondják meg bátran, hogy önök nem akarnak kisebb parlamentet, önök nem akarnak kevesebb önkormányzati képviselőt, és nem akarják a szociális rendszer átalakítását. A bejelentésem lényege pedig, elnök úr, abban áll, hogy pontosan a választóktól kapott fölhatalmazás és a lépések szükségszerűsége miatt hozzákezdünk az alkotmányozási munkához. Ma egy országgyűlési határozati javaslattal élünk, amelyben egy alkotmányozó bizottság fölállítását javasoljuk a parlamenti pártok részvételével.

Köszönöm kitüntető türelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)