Napirend előtti felszólalás
LÁZÁR JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt több mint tíz napban éles vita bontakozott ki azokról a javaslatokról, amelyeket a 98 százalékos különadó ügyében terjesztettem a tisztelt Országgyűlés elé október 26-án, így az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítása, valamint az alkotmány és az Alkotmánybíróság jogállásának módosítása tekintetében.
Az elmúlt időszakban okulva az elhangzottakból, mérlegelve az éles parlamenti vitát, mérlegelve azt a társadalmi vitát, amely lezajlott Magyarországon, megfontolva az érdekképviseletek észrevételeit, megfontolva a szakszervezetek javaslatait, megfontolva képviselőtársaim észrevételeit arra az elhatározásra jutottam, hogy a mai napon megkérem a költségvetési és az alkotmányügyi bizottságot, hogy bizottsági módosító indítvány segítségével az előterjesztésemet segítsenek korrigálni. Még egyszer mondom, a vita összefoglalásaként, tanulva az elhangzottakból és levonva azokat a tanulságokat, amiket önök itt a Házban és a társadalom széles csoportjai megfontoltak az elmúlt időszakban vagy megfontolásra javasoltak, beismerve és belátva azt a fontos szempontot, hogy a bölcsek köve nincs a birtokunkban, ezért mindig léteznek olyan szempontok, amelyek a törvény elfogadásáig mérlegelésre és figyelemre érdemesek.
Ennek jegyében, tekintettel arra, hogy a szakszervezetek és érdekképviseletek a meggyőzés erejével léptek fel, megfontolandó érdekeket és érveket képviseltek, ma kezdeményeztem az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács összehívását, ahol bizonyos kérdésekben megállapodtunk, bizonyos kérdéseket részben sikerült rendeznünk. Ennek jegyében szeretném tájékoztatni a tisztelt Országgyűlést, hogy azt javaslom az Országgyűlésnek – és a költségvetési bizottság ezt a módosító javaslatot be is fogadta -, hogy a 98 százalékos különadó intézménye ne vonatkozzon azokra, akik nyugdíjba vonulnak, azt javaslom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy az állami vezetők 2 millió forintig ugyanúgy adózzanak, mint eddig, és ebbe számítson bele a szabadságmegváltás is – ez állami, önkormányzati vezetőkre, cégvezetőkre, az önkormányzati és állami gazdasági társaságok vezetőire egyformán vonatkozik -, azonban ehhez képest azt javasoltam és ezt akceptálta az Érdekegyeztető Tanács és azok a szakszervezetek is, amelyek nem vettek részt a vitában, hogy olyan munkavállalók esetén, akikre nem vonatkozott a törvényhozó, a jogalkotó szándéka sem most, sem az Alkotmánybíróság döntése után, és az igazságosság is ezt kívánja, 3,5 millió forintra emeljük fel ezt a plafont a Munkástanácsok Országos Szövetségének és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének a konkrét javaslata alapján, az ő számításaikat figyelembe véve úgy, hozzátéve azt, hogy a szabadságmegváltás ebbe a 3,5 millió forintba ne számítson bele, az adóalapba ne számítson bele.
Ehhez képest mérlegeltem a parlamenti vitában elhangzott érveket is, ezért azt javasoltam és azt javaslom az Országgyűlésnek, hogy a társadalmi igazságosság érvényesülése érdekében, annak javára terjesszük ki a különadók intézményét 2005. január 1-jei hatállyal, és vonatkozzon ez minden állami vezetőre az elmúlt öt esztendőből, és mindenkire, aki extra végkielégítéshez jutott az új szabályok értelmében és azoknak megfelelően.
Én úgy gondolom, az a meggyőződésem, és ebből ezekkel a javaslatokkal nem szándékoztam engedni, és nem is fogok soha engedni, amíg parlamenti képviselőséget biztosítanak számomra a választók, tehát az a meggyőződésem, hogy a választói akarat teljesítése soha nem gyengít egy demokráciát, hanem mindig erősít. Magyarországon a demokrácia sokkal erősebb, sokkal hatékonyabb lenne, és sokkal nagyobb társadalmi támogatottsága lenne az elmúlt húsz esztendő után, ha a választási ígéreteket betartották volna azok a kormányok, amelyek ezt az országot irányították az elmúlt húsz esztendőben. A választási ígéret betartása mindig a demokráciát erősíti, ez az elvem, ez a meggyőződésem és ehhez kívántam ragaszkodni.
Mérlegeltem azt a vitát is – ennek jegyében Balsai Istvánnak konkrét javaslatokat teszek a mai délutáni rendkívüli alkotmányügyi bizottságra -, amely az alkotmányos vita kapcsán kirobbant. Nekem az a személyes meggyőződésem – és ezt az alkotmányozás vitájában is fogom képviselni -, hogy Magyarországon a képviseleti demokrácián belül a többségi demokrácia intézményrendszerét és elvi rendszerét kell erősíteni azzal a rendszerrel szemben, sőt annak rovására is akár, ami az elmúlt húsz esztendőben kialakult, pontosan azért, hogy a választói akarat jobban érvényesüljön, pontosan azért, hogy az a felelősség érvényesülhessen, amit a választóktól kaptak azok, akiket megválasztottak.
Ezzel együtt mérlegeltem az önök felvetéseit, ezért azt javaslom az alkotmányügyi bizottságnak, hogy ne kösse össze az Alkotmánybíróság hatáskörét a népszavazási tilalmakkal, azt javaslom az alkotmányügyi bizottságnak, hogy költségvetési, költségvetés-végrehajtási, adó-, járulék- és illetékügyekben bizonyos esetekben legyen az Alkotmánybíróságnak felülvizsgálati jogköre. Ilyenek például azok az alapjogok, mint az élethez, az emberi méltósághoz, a személyes adatok védelméhez való jog.
Úgy gondolom, ez az önök számára is megfontolandó és talán méltányolandó ajánlat. Azt kérem önöktől, hogy közösen tudjuk teljesíteni a választóknak tett ígéretünket, hogy Magyarországon erősebb demokrácia legyen.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)