Napirend előtti felszólalásra történő reagálás a Kormány nevében
LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm szépen. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, képviselőtársaim közül szinte senki nem rendelkezik azzal a képességgel, hogy 5 percben ennyi mindenről és ilyen gyorsan tudjon beszélni, mint képviselő asszony. Ezért a Fidesz képviselőcsoportja nevében is talán elismerésemet tudom kifejezni képviselő asszonynak, hogy ilyen alaposan végzi munkáját, és ilyen eklektikusra, barokkos túlzásokkal megtűzdelt eklektikusra sikerül a felszólalása.
Mégis, néhány kérdésre, ami talán a kormányzati munka érdemét illeti, megpróbálnék válaszolni. Az első: először is szeretném megköszönni minden képviselőtársamnak, aki a bizottsági munkában részt vett, és minisztertársaim meghallgatásának részese lehetett. Azt hiszem, minden miniszter megkapta azokat a kérdéseket, amelyek után az alkalmasságot illetően a bizottságok meg tudták hozni döntéseiket. Minisztertársaim álltak a bizottságok rendelkezésére, a bizottságokban pedig a képviselők tisztességesen, korrekt formában és jó légkörben tehették föl a kérdéseiket, mint ahogy ezt tette több bizottságban is az LMP képviselőcsoportjának több képviselője is. Úgy hiszem, hogy a bizottsági meghallgatások az elmúlt 24 évnek megfelelően zajlottak, semmi kívánnivalót nem hagytak maguk után.
Azt szeretném érzékeltetni, hogy a kormány, most már a törvényhozás többségével megerősítve úgy gondolja, hogy a végrehajtó hatalom belső szerkezeti struktúrájáért a végrehajtó hatalom a felelős, a mindenkori kormányzatnak és a magyar végrehajtó hatalom első számú vezetőjének, a miniszterelnöknek joga az, hogy a saját munkaszervezetét és a kormányzati végrehajtó hatalmi rendszert fölállítsa. Köszönöm képviselőtársaimnak, akik többségi szavazataikkal támogatták azt, hogy a kormány kormányrendeletben döntsön a statútumról, amely június 6-án késő este meg is jelent. Ajánlom figyelmébe képviselő asszonynak, minden érdeklődő kérdésére természetesen választ kaphat. De ha ez nem elégítené ki a kíváncsiságát képviselőtársamnak, akkor bármikor bármelyik minisztertársam áll az ön rendelkezésére, és pontos adatokkal, illetve tudással próbálunk rendelkezésére lenni, hogy megtalálja azt a személyt, akinek kérdéseket tehet föl.
Ha megengedi, a konkrét kérdéseire néhány mondatban, röviden reagálnék. A norvég alappal kapcsolatban, ami, azt hiszem, ma még a Ház előtt szóba fog kerülni, hiszen a Kehi-vizsgálat tárgya, ha jól láttam, az egyik azonnali kérdésnek, egy dolgot kell csupán eldönteni: a norvég alap által kiosztott pénz Magyarországon közpénznek minősül vagy sem? Ha közpénznek minősül, a közpénzek fölhasználásának rendje teljesen világos. Önök jó néhány bírósági tárgyalást kényszerítettek ki, bírósági döntést kényszerítettek ki arra vonatkozóan, hogy a közpénzek nyilvánosak. Ha a norvég alap pénze közpénz, egyelőre ezt az egész ország így tudta, akkor természetesen minden közpénz nyilvános. Ez az LMP politikájának lényege. Nem értem, hogy ön, tisztességes, fölkészült és jó szándékú képviselőként hogy állhat egy szervezet mellé, amely el akar titkolni adatokat, miközben egyébként a kormánnyal szemben a teljes nyilvánosságot és a közpénzek fölhasználásának átláthatóságát kéri rajtunk számon. Nem értem, hogy miért ezen az oldalon áll, képviselő asszony, és miért nem azt mondja, hogy ha a norvég alappal kapcsolatban semmiféle titok nincs, akkor hozzanak minden adatot nyilvánosságra.
Nagyon egyszerű: tegyék ki az ország elé, hogy ki milyen megfontolások és szempontok alapján nyerte el a pénzt. Miután ezt az alapítvány és a norvég kormány képviselői nem tartják helyesnek, ők úgy gondolják, hogy a norvég alapból származó pénz nem közpénz, vagy nem tartozik a nyilvánosságra, ezért a közpénzek fölhasználásának törvényes rendje értelmében, valamint az államháztartási törvény értelmében, amely azt mondja, hogy a külföldi kormányok által nyújtott támogatás Magyarország számára a Kehi által ellenőrizhető, sőt köteles ellenőrizni, valamint az államháztartási törvény arról is beszél, hogy azon pénzek fölhasználása is nyilvánosság iránt kiált, amelyeket kormányrendeletben hirdetünk ki, és a norvég alap ilyen pénz, a Kehinek joga és kötelessége ellenőrizni. Ha nincs a norvég alapnál semmiféle szégyellni- vagy titkolnivaló, akkor bizonyára a Kehi-vizsgálat teljesen pozitív döntéssel, pozitív eredménnyel ér majd véget, és akkor megnyugodhatunk afelől, hogy a pénzosztás jól ment.
Nem tudom, hogy miért kell félni attól, hogy az ország nyilvánossága most kivételesen arra kíváncsi, hogy az önök által támogatott szervezet hogyan osztja a pénzt. Amikor önök kíváncsiak arra, hogy a kormány hogyan osztja el a pénzt, akkor természetesen minden a nyilvánosságra tartozik. Tehát önök csak a szelektív nyilvánosság pártján állnak, ha jól érzékelem. (Derültség és szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
Ami pedig a minisztériumok elhelyezését illeti, Kövér László házelnök úr 2010 után több alkalommal is megkereste a kormányt, amely szerint a végrehajtó hatalomnak törvényhozás épületében nincs helye. Ez, úgy hiszem, ma is olyan álláspont, amit a házelnök képvisel. Tudomásom szerint a miniszterelnököt erről értesítette. Emellett a miniszterelnök úr arra hívta föl a kormány több tagját, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, és vitassák meg annak lehetőségét, hogy vajon bizonyos minisztériumok, a végrehajtó hatalom bizonyos részei miért ne lehetnének vidéken. Azt hiszem, a vidék megérdemli ezt, képviselő asszony. Én vidéki képviselőként úgy gondolom, igenis állami főhatóság lehet vidéken Magyarországon. (Taps a kormánypárti padsorokban.)