Expozé „A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat” és „A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról” szóló törvényjavaslat együttes vitájában

Törvényjavaslat, melynek vitájában Lázár János felszólalt

LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Riadalmat nem szeretnék kelteni azzal, hogy a kétszer 30 perc lehetőségét ‑ amit nagyvonalúan biztosít a házszabály, illetve az Országgyűlés elnöke ‑ igénybe veszem, szeretném azonban összefoglalni az önök számára azt, hogy a közbeszerzési törvényjavaslatnak, amely a kormány előterjesztésében kerül az Országgyűlés elé T/4849. számon, mi az oka, mi a célja, mi az értelme, és néhány rendelkezésre szeretném az önök figyelmét ráirányítani, ami érdemi változást fog jelenteni a következő időszakban a közbeszerzési rendszerben.

Először is szeretném azt jelezni az önök számára, hogy több oka is van, ami miatt ezzel a kérdéssel foglalkoznunk kell. Tíz éve már annak, hogy a 2004-es európai uniós csatlakozásunk után, a szuverenitásunk egy részének feladása után az európai közbeszerzési irányelvek Magyarországon jogszabályokba való átültetésre kerültek. 2014-ben az Európai Unió új közbeszerzési irányelvet fogadott el, és a tagországoknak, amelyek a közpénzek elköltésével kapcsolatos szabályok tekintetében 2004-ben a szuverenitásuk egy részéről lemondtak, kötelességük van arra nézvést, hogy 2016 tavaszáig az Európai Unió új közbeszerzési irányelvét átültessék a magyar gyakorlatba, illetve a tagországi gyakorlatba.

Tehát az előterjesztésünk egyik oka az, hogy új közbeszerzési rendszere van az Európai Uniónak az elmúlt tíz év tanulságainak levonását követően. Ez azt is jelenti, hogy az Országgyűlésnek a törvényalkotás kapcsán korlátozott a jogköre, ami azt jelenti, hogy a törvény, amit el fogunk fogadni, nem lehet ellentétes az Európai Bizottság új irányelvével, sőt Magyarországnak a társulási megállapodás és az európai uniós tagság okán kötelezettsége van egyeztetésre is. Eddig mintegy három alkalommal került sor az előterjesztett törvényjavaslat európai bizottsági egyeztetésére, több főigazgatóságot is bevonva az érdemi munkába.

Tehát arról tudom tájékoztatni az Országgyűlést, hogy nemcsak előterjesztettük véleményünk szerint az új európai uniós irányelvnek megfelelő törvényjavaslatot, hanem a szükséges európai bizottsági egyeztetéseket is megkezdtük. Rendelkezésünkre áll a regionális főigazgatóság és a versenyjogi főigazgatóság írásbeli nyilatkozata ezeknek az egyeztetéseknek a megkezdéséről, folyamatban létéről, illetve arról, hogy kifejezetten támogatja az Európai Bizottság az irányelv átültetését és az irányelvben megfogalmazott értékek magyarországi meghonosítását, részben az elmúlt hét év európai uniós forrásainak a nagyságrendje, a közpénzek felhasználása okán, részben pedig azért, mert nyilvánvaló, hogy Európában a gazdasági válságot követően, 2007 és 2008 után jelentős mértékben értékelődött föl a közpénz elköltése, elsősorban a gazdaság modernizációja és dinamizálása érdekében.

Az európai versenyképességben ma a közpénzköltésnek rendkívül fontos szerepe van, ezért kiemelt figyelmet fordít az Európai Unió arra, hogy a közpénzek átlátható módon, minél szélesebb nyilvánosság által övezve és követve, minél nagyobb áttekinthetőséget, betekinthetőséget biztosítva kerüljenek elköltésre.

Tehát részben azt mondhatjuk, hogy körülbelül az Európai Unió GDP-jének mintegy 20 százaléka kerül ki olyan forrásokból, amely közbeszerzések által kerülnek felhasználásra. Tehát korántsem mindegy az, hogy vajon milyen formában használjuk fel a pénzeket, hiszen a nagyságrend európai szinten óriási. Az európai GDP 20 százaléka olyan forrás, ami európai közbeszerzés eredményeként kerül felhasználásra. Másrészről pedig azt is mondhatjuk, hogy Magyarország szempontjából ennek kiemelt jelentősége van, hiszen az elmúlt hét esztendőben biztosított európai uniós fejlesztési források, valamint a 2014 és 2020 között rendelkezésre álló, a hazai önerővel együtt mintegy 12 ezer milliárd forint jelenti az elsődleges fejlesztési, csatlakozási színvonalbéli fejlesztési lehetőségét az országnak.

Tehát ha világosan értékeljük Magyarország költségvetési helyzetét, akkor ma az elmúlt húsz év minden strukturális reformjával együtt ott tartunk, hogy a magyar gazdaság és a magyar költségvetés számára a legfontosabb fejlesztési forrás az Európai Unióból érkező fölzárkóztatási célt szolgáló fejlesztési forrás. Ez volt az elmúlt hét esztendőben, és ez a realitás a következő hét esztendőben is. A gazdasági növekedés, több százalékos gazdasági növekedés hozzá tud tenni saját nemzeti mozgásteret, ahol szintén érdekünk az, hogy a közpénzeket átláthatóan képesek legyünk elkölteni.

Szeretném azt is elmondani, hogy az Európai Unióban megosztottság van a számunkra, közép-európai fölzárkózó országok számára biztosított kohéziós alapok sorsával kapcsolatban. Az Európai Unió választópolgárainak igénye az, hogy szigorú elszámolás mellett, az átláthatóság és a nyilvánosság fokozása mellett kerüljenek a források elköltésre. A regionális főigazgatóságon vagy a különböző biztosokon igenis van az Európai Unió nyilvánosságában megfogalmazódó politikai nyomás arra nézvést, hogy ezek a pénzek áttekinthetően kerüljenek felhasználásra, számonkérhetően kerüljenek felhasználásra, milyen célokat szolgálnak.

Amikor választókerületemben vagy az önök választókerületében vagy a képviselőtársaim által képviselt választók közé keveredik a nagy nettó befizető államok valamelyik állampolgára, mondjuk, egy német választópolgár, és megdöbbenve tapasztalja, hogy a városaink főterein a szökőkutak és a padok az általa befizetett adókból valósulnak meg, sőt a magyarországi autópálya-hálózat, ami mégiscsak a legjobb közép-európai összehasonlításban, az ő adójából valósul meg, vagy egy olyan szállodában lakik, ami az ő adóeuróiból valósul meg, akkor nyilvánvalóan számos kétely is megfogalmazódhat benne azt illetően, hogy neki valóban az-e a dolga, hogy a mi jólétünkhöz ilyen volumenben járuljon hozzá.

Ezt csak azért mondtam el, mert szeretném érzékeltetni önökkel, hogy a következő hét évben azzal lehet számolni, hogy a közbeszerzési irányelv betartása és betartatása szigorodni és erősödni fog, másrészről pedig erősödni fognak azok az európai intézmények és intézményrendszerek, amelyeknek az a céljuk, hogy az Európai Unió adófizetői által biztosított forrásokat kövessék. És van még egy probléma. Nyilván az Európai Unió mint szervezet költségvetése, a Bizottság költségvetése is szűkös a feladatokhoz és a célokhoz képest. Ezért az Európai Bizottságon belül is nagy vita zajlik arról, hogy vajon ezek a regionális fejlesztési alapok meghozzák-e az elvárt eredményeket. Így aztán, amikor az ember európai uniós bürokratákkal tárgyal, a folyosón a small talking keretében elmondják, hogy természetesen ők nagyon szeretik Magyarországot és a magyarokat, de hát értsük meg, hogy nekik az a dolguk, hogy a pénzek elköltését alaposan ellenőrizzék.

Tehát van egy ilyen adottság, másrészről pedig van egy hazai adottság is, ami a fejlesztési források nagyságrendjét illeti. Nézzék meg az elmúlt hét év költségvetését, és nézzék meg azt a költségvetési tervet, amit a költségvetési javaslathoz mellékelnie kell a gazdasági minisztériumnak az Európai Bizottság számára. Abból világosan kiderül, hogy ha a magyar költségvetésből kivonnánk az Európai Unió által biztosított forrásokat, akkor a jelenlegi gazdasági növekedés ellenére sem lennének meg, a befizetéseink ellenére sem, tehát az Európai Unió számára befizetett összegek ellenére sem lennének meg a fejlesztés ilyen volumenű feltételei. Kétségtelen, hogy ma már nem kis befizetői vagyunk mi sem az Európai Uniónak, tehát a magyar adófizetők forintjából is van befizetés, de a mi befizetésünk még mindig jóval kevesebb annál az összegnél, mint amit kapunk. Nyilvánvalóan ez az a forrás, amit fejlesztésre tudunk fordítani.

Most nem mennék bele részletesen abba a megállapodásba, amit tavaly szeptemberben Barroso elnök úrral kötött a kormány, és amely arról szól, hogy a források 60 százaléka megy gazdaságfejlesztési, 40 százaléka humán- és reálinfrastruktúrára. Nagyon jó az időpont a közbeszerzési törvény megtárgyalására, tekintettel arra, hogy egy hétéves ciklus tapasztalatainak lezárására kerülhet sor, és egy hétéves új ciklus megnyitásában egy új intézményrendszer és új játékszabályok megfogalmazását kell mindenféleképpen megtennünk.

Most van egy másik metszete is a javaslatnak, ami miatt megfontolásra javasoljuk az Országgyűlésnek a kormány előterjesztését, ez pedig az, hogy a kormány elszánt abban, hogy a 30-40 éve fantasztikusan működő és gyarapodó állami bürokráciát megpróbálja valamivel visszább szorítani. Nem mondom, hogy ez egy Don Quijote-harc, de az OECD május végén megjelent jelentése szerint Magyarországon az összfoglalkoztatottokon belül az állami foglalkoztatottak aránya majdnem 20 százalék, ami a 13 százalékos OECD-átlaghoz képest nem akármi. Ez azt jelenti, hogy a 4 millió 200 ezer legálisan foglalkoztatott honfitársunkból 1 millió állami alkalmazott, akiknek nyilván nem a száma a probléma, hiszen ezekről az emberekről is felelősséggel gondoskodnunk kell, hanem sokkal inkább az az állami bürokrácia és munkamennyiség, amivel időnként nem megkönnyítik, hanem megterhelik az ember életét a születésétől egészen a haláláig.

Tehát a kormány elszánt abban, hogy a bürokrácia csökkentése érdekében lépéseket tesz. Három olyan pont van, ami a társadalmi partnerekkel történt tárgyalások után egyértelműen beazonosítható. Az egyik ilyen pont az európai uniós források felhasználásának bürokráciája, amiben csökkenteni kell.

A másik az adóeljárás kérdése. Az Országgyűlés el fogja fogadni, parlamenti képviselők el fogjuk fogadni, hogy mennyi adót fogunk fizetni a következő esztendőben, de arról még nagy vita lesz a kormány tervei szerint az ország házában, hogy milyen módszerrel és milyen rendben fogadjuk el. Kicsit távol kerültünk a söralátétes adóbevallás világától. Az OECD-jelentés szerint a magyar vállalkozások számára kifejezett hátrányt jelent és az üzleti környezet szempontjából kifejezetten káros, hogy egy komolyabb vállalkozásnak mennyit kell az adóbevallással és az adófizetés bürokráciájával foglalkozni. Egészen megdöbbentő számok vannak, hogy hány órára kell fölvenni és hány órában kell foglalkoztatni alkalmazottakat csak arra, hogy egy cég adóbevallását meg tudják csinálni, és ez az üzleti környezetben, illetve a hatékonyságban mekkora versenyhátrányt jelent egyébként Magyarország számára. Riasztó adatok is vannak. Ezért az adóeljárásban megnyilvánuló bürokráciához hozzá kell nyúlni.

A harmadik ilyen terület pedig az építésügy. Tehát a közbeszerzések európai uniós forrásainak bürokráciája, természetesen, ahogy az előbb említettem, az adóeljárás és az építésügy, amit mindenféleképpen elő fogunk rángatni, és még az idén az Országgyűlés számára számos javaslatot fogunk tenni annak érdekében, hogy a bürokrácia csökkenthető legyen.

Egy olyan világban nem érthető ez a folyamat, ahol a digitális állam és az elektronikus ügyintézés lenne a legfontosabb majd a közbeszerzéseknél is. Az Európai Bizottság két döntést hozott. Az egyik, hogy 2016-ig be kell vezetni az új európai uniós közbeszerzési irányelvet, és 2018-ra pedig elektronikus közbeszerzésnek kell lennie minden tagországban. Magyarország törekszik arra, hogy 2015. november 1-jével bevezesse az új közbeszerzési irányelvet, és én azt szeretném, ha még az idén, a kollégáim ennél jóval pesszimistábbak, legkésőbb jövő év első felében az elektronikus közbeszerzést be kell vezetni. Az elektronikus közbeszerzés meg fogja oldani a nyilvánosság problémáját, meg fogja oldani a számon kérhetőség, visszakereshetőség, átláthatóság kérdését, hiszen minden adat rögzítésre kerül, minden csuklómozdulat rögzítésre kerül, minden elkövetett vagy el nem követett papírcsere rögzítésre kerül. Tehát az a fajta barkácsolás, ami egy-egy közbeszerzési eljárásnál az elmúlt tíz évben előfordulhatott ‑ nem mondom, hogy előfordult; előfordulhatott ‑, ez a fajta csehszlovák barkácsolás véleményem szerint az elektronikus ügyintézéssel kizárásra kerül. Nem szerettem volna senkit sem megsérteni érzékenységében. (Apáti István közbeszól. ‑ Nagy zaj. ‑ Az elnök csenget.) Bocsánat, az online médiából merítettem a fogalmat, elnézést kérek; ezt a leiratban igyekszem majd korrigálni, a jegyzőkönyvben. (Derültség.) A házszabály szerint erre minden országgyűlési képviselőnek joga van, ha jól emlékeszem. (Gyöngyösi Márton: Ezt a szocialisták értékelik.) Nos, szeretném folytatni, ha ezt megengedik képviselőtársaim.

Ugye, kétségtelen, hogy amióta európai uniós forrásokat költünk, azóta az Európai Bizottság minden esztendőben tett az Európai Unió közbeszerzési intézményrendszerének magyarországi érvényesülésével kapcsolatban jelzéseket. Ennek a jelzésnek mindig két ága van. Az egyik az, hogy Magyarország hibátlanul érvényesíti az európai uniós irányelvek átvételét.

Tehát ma Magyarországon olyan közbeszerzési szabályok és intézményrendszer van, amely az Európai Unió jogának teljes egészében megfelel, azonban a gyakorlati alkalmazás kapcsán az elmúlt tíz évnek nem volt olyan esztendeje, amikor kritika megfogalmazására ne került volna sor. Ezt csak azért mondom, mert bőven van tanulságunk arra nézvést, hogy mi az, amin változtatnunk kell.

Szeretném jelezni azt, hogy széles körű társadalmi egyeztetés, mintegy kétéves előkészítő munka után hozzuk ide a közbeszerzési törvény javaslatát. Az Építész Kamara, Mérnöki Kamara, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága és ‑ ahogy az előbb említettem ‑ jó néhány európai bizottsági észrevétel és állampolgári kezdeményezés után kerül az Országgyűlés elé a javaslat, amelynek a legfontosabb célja az, hogy az egyszerű, átlátható, verseny irányába ható, természetesen patrióta értékeket képviselő közbeszerzési törvény alkalmas legyen a gazdasági növekedés biztosítására.

Miért forszíroztam azt, amit eddig mondtam a fejlesztési pénzekről, az OECD-jelentésről, az átláthatóságról és a bürokráciáról? Mert ezekből a részekből szerezhetünk olyan versenyképességi előnyt, ami Magyarország számára gazdasági növekedési feltétel lehet. Nagyon sok versenyképességi előnyt már, úgy gondolom, az elmúlt négy esztendőben kimerítettünk. Nem véletlenül javultak a számaink és az ország gazdasági megítélése, de vannak még a bürokráciában, az üzleti környezetben, a közbeszerzési törvényben versenyképességi lehetőségek, amelyek minden közgazdász pártállástól független, egybevágó véleménye szerint növelhetik az ország gazdasági mozgásterét.

Nagyon fontosnak gondolom, hogy a gazdaság élénkítése kis- és középvállalkozásokra kell vonatkozzon. Ha az európai uniós forrásokról vagy a hazai forrásokról beszélek, akkor mégiscsak a költségvetésnek és az európai uniós pénzek költésének is egy nagyon fontos célja, hogy az a pénz, ami az önök döntése alapján a végrehajtó hatalom által elköltésre kerül Magyarországon, lehetőség szerint magyar vállalkozásokhoz kerüljön. Nem hallottam még olyan parlamenti felszólalást egy-két szubtrópusi megjegyzéstől eltekintve, amely vitatná annak a legitimitását, hogy ma Magyarországon a kis- és középvállalkozói szektor támogatására és a magyar vállalati szektor támogatására van szükség. Ebben nem volt eddig vita az Országgyűlésben. Technikai eszközökkel az Európai Unió által kijelölt határok között megpróbálja ezt a törvényjavaslat megvalósítani hosszú egyeztetési folyamatot követően, tehát a vállalkozókkal, a kis- és középvállalkozókkal való egyeztetést követően. Tehát azt tudom önöknek mondani, hogy a javaslat elfogadása esetén a vállalkozások, a magyar vállalkozások több lehetőséghez jutnak.

Én riasztónak tartom azokat a csak részben nyilvánosságra került koncentrációvizsgálatokat, amelyek arról szólnak, hogy a magasépítés területén vagy a mélyépítés területén a külföldi vállalatok Magyarországon az elmúlt hét esztendőben az európai uniós forrásokból mennyit részesültek. Kétharmadát a magasépítésnek és a mélyépítésnek külföldi vállalatok kapták meg, tehát külföldi érdekkörben, tulajdonban lévő vállalatok kapták meg, a kormány különböző törekvései ellenére is Magyarországon. Ez az útépítésre maximálisan igaz az elmúlt hét évet illetően, megállja a helyét a mélyépítés különböző ágazataiban és a magasépítésben is. Ezt a tendenciát természetesen az európai irányelv nem biztos, hogy megtöri, mert az Európai Bizottsággal kapcsolatban ne legyenek illúzióik, az előbb említett nagyon befolyásos gazdasági csoportok, nagyvállalatok az Európai Unió forrásait követik, és nyilvánvalóan szempontjaikat, értékeiket egyébként az Európai Unió alapjoga jegyében a tőke szabad áramlása, a diszkriminációsemlegesség, a versenykorlátozás tilalma tekintetében érvényesíteni is fogják. Tehát nagyon nehéz megtalálni azt a vékony mezsgyét, amikor az ember alkalmazza a kötelező európai jogot, ugyanakkor patrióta ember lévén, az országnak és a hazájának is vállaltan próbál kedvezni a kis- és közepes vállalkozások helyzetbe hozásával részben azért, mert nem az a célunk, hogy ez a pénz átfolyjon csak az országban, hanem az a célunk, hogy ez a pénz itt maradjon az országban, és itt hasznosuljon.

Szeretném azt is elmondani, hogy elismerte az Európai Bizottság azt, hogy a törvény célja a verseny fokozása, a transzparencia növelése, az eljárások egyszerűsítése, az adminisztratív terhek, az adminisztrációs terhek csökkentése. Szeretném azt mondani a tisztelt Háznak az expozé jegyében, hogy teljesen új alapokra fogjuk helyezni a közbeszerzési törvényt és az intézményrendszert. Ez azt jelenti, hogy az átláthatóság sokkal jelentősebb lesz, a verseny fokozódik, nő a verseny tisztasága, a minőségalapú kiválasztási szempontok fognak érvényesülni, egyszerűsítés, gyorsítás, az adminisztratív terhek csökkentése, az elektronikus kommunikáció bevezetése a közbeszerzésben, valamint a kis- és közepes vállalkozások támogatása a legfontosabb célunk.

Szeretném tételesen is néhány dologra a figyelmüket, az idejüket ugyan nem rabolva, de mégiscsak felhívni. Az első dolog az egyszerűsítés, az adminisztratív terhek csökkentése és az eljárások gyorsítása. Először is be fogjuk vezetni a javaslattevő szándéka szerint a nyilatkozati elvet. A nyilatkozati elv azt jelenti, hogy a közbeszerzési tenderen pályázaton részt vevő pályázóknak elég nyilatkozniuk a különböző feltételek teljesüléséről, és csak a nyertes pályázatnak kell hatóságilag dokumentálnia mindazt, amit állít. Ma Magyarországon az a hatályos szabály, hogy egy közbeszerzésen induló vállalkozásnak az adóhatóságtól, a környezetvédelmi hatóságtól és sorolhatnám, a katasztrófavédelemtől különböző igazolásokat kell beszereznie állítása alátámasztásaképpen. Ettől mentesítjük őket. Elfogadjuk a nyilatkozatukat, és a nyilatkozattevő nyertesnek kell majd az igazolásokat beszerezni, mielőtt a támogatási szerződést megkapja. Ez jelentősen rövidíti az időt, jelentősen rövidíti a költséget, és jelentősen csökkenti a pályázókra rótt bürokratikus követelményeket. Én ezt egy nagyon fontos apró lépésnek tekintem. Félreértés ne essék, a közbeszerzési törvény nem fog olyan nagy társadalompolitikai izgalmakat kelteni ebben a Házban, mint az alaptörvény vitája. Valószínű, hogy természetesen sok kritikát kap majd az elmúlt négy vagy elmúlt hét esztendő beszerzési gyakorlata, de itt olyan részletkérdések újraszabályozásáról van szó, amiben igenis fordítópontok vannak, és ennek ilyen része az, hogy milyen feltételekkel lehet pályázni. Igenis, ha valaki pályázik, a nyilatkozatát el kell fogadni a pályázat kiírójának.

Szeretném azt is elmondani, hogy az elektronikus közbeszerzés is egy szolgáltatásunk lesz, mert a közbeszerzési dokumentációt lehet elektronikusan igényelni. Tehát a teljes írott formátum csökkentésével, költségcsökkentéssel átláthatóságot fogunk növelni, hatékonyságot fogunk növelni.

Szeretném mondani, hogy szélesíteni fogjuk az információk és a dokumentumok körét, ami nyilvánosságra fog kerülni. A közbeszerzési adatbázisban közzé kell tenni a Közbeszerzési Hatóság honlapján, és olyan adatokat, amelyeket korábban nem kellett. A gazdasági titok, az üzleti titok körét radikálisan le fogja szűkíteni a törvényjavaslat. Tehát üzleti titokra, gazdasági titokra nem lehet olyan volumenben tiltakozni, mint a korábbiakban ez megtörténhetett.

Az internetes közzététel intézményét is bevezetjük, illetve szeretném a vitához most csatlakozó képviselőtársaimat megnyugtatni, hogy az eddig nem hallott részek maximálisan megfeleltek volna ‑ ha hallották volna ‑ az igényeiknek és az elképzeléseiknek; Schiffer képviselőtársamnak szánom. Valószínűleg az általam elmondottak nem fogják befolyásolni a véleményének a kialakításában, ami már valószínűleg leírásra került (Derültség.), ezt nagyon sajnálom, de mégiscsak próbálkozom (Dr. Schiffer András felmutat egy iratot. ‑ Derültség.) ‑ mondom én ‑, de mégiscsak próbálkozom az expozé házszabály szerinti céljának megvalósításával, a képviselőtársaim meggyőzésével.

Hogy egy példát mondjak arra, hogy miben lesz nagy változás és nagy vita, összességében az az előterjesztés célja, hogy a pályázat kiírója, a közbeszerzési eljárás kiírója szempontjából a legelőnyösebb, összességében legelőnyösebb, gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot hozza ki győztesnek, a legalacsonyabb ár csak kivételes esetben lehet a legfontosabb és a legdöntőbb szempont. Ez azt jelenti, hogy a közbeszerzési irányelv az életciklusnak, a projekt fenntarthatóságának, a megvalósított épület hatékonyságának, környezetvédelmi szempontoknak, innovációs képességnek, a foglalkoztatottak szociális helyzetének, például helyi foglalkoztatottak, halmozottan hátrányos helyzetű foglalkoztatottak, szociálisan nehéz helyzetben lévő, csökkent munkaképességű foglalkoztatottak alkalmazása előnyben részesíti a programot, mint az is, hogy mennyi lesz a fenntartás költsége. Tehát egy sokkal jobban kiérlelt közbeszerzési pályázatra, alaposabb közbeszereztetésre, a közpénzek ésszerűbb felhasználására nyit majd az előterjesztés lehetőséget, mert összességében nem az áralapú, hanem a minőségalapú közbeszerzésre szeretnénk áttérni. Ez nagy vitát fog generálni, félreértés ne essék, nagy vitát fog generálni.

De felhívom az önök figyelmét az Állami Számvevőszék jelentéseire, amelyet az európai uniós pénzek elmúlt hétéves elköltésének gyakorlatával kapcsolatban fogalmazott meg jó néhány konkrét program és jó néhány általános észrevétel keretében, amely arról szól, hogy a közbeszerzési törvény nem teszi lehetővé olyan szempontok mérlegelését, mint hogy hány helyi munkavállalója van a vállalkozónak. Nem teszi lehetővé azt más országokkal ellentétben, például Németországgal ellentétben, hogy az összességében legelőnyösebb gazdasági ajánlat legyen elfogadva például a fenntarthatóság, a környezetvédelmi szempontok, a klímaszempontok figyelembevétele mellett. Tehát ha az árra koncentrálunk, akkor jó néhány rossz döntés fog születni a következő hét esztendőben, mint a mögöttünk hagyott hét esztendőben is, és a projekt átadását követően a fenntartás költségeit nem mérlegelik, az egésznek a garanciális felelősségi rendszere nem volt rendesen kidolgozva.

Szeretném azt mondani, hogy a kis- és középvállalkozások szempontjából döntő lépésre szánja el magát az előterjesztő, amikor azt mondja, hogy referenciaképpen a becsült értéknek maximum 75 százalékát el kell fogadni. Magyarországon a kis- és középvállalkozásokat az elmúlt tíz évben úgy zárták ki a pályázat kiírói a pályázatból, hogy a referenciaértéket a megpályázott tárgy, a megpályázott termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kétszeresére, háromszorosára írták ki.

Egy 1 milliárd forintos vagy egy 500 millió forintos közbeszerzési eljárás keretében több száz százalékos referenciát vártak el, miközben egy helyi vállalkozó azzal hozható helyzetbe, hogyha elfogadjuk, mondjuk a 75 százalékos ‑ ez mind nyugati minta alapján beállított szám, és az Ipari és Kereskedelmi Kamarával egyeztetett szám ‑ referenciaszintet.

Ha valaki egy 500 milliós vagy egy 1 milliárd forintos nemzeti értékhatárba eső iskolaépítésben akar helyi vállalkozóként részt venni, akkor elégséges a beruházás összegének 75 százalékát referenciaként felmutatnia. Ez valódi előrelépést jelenthet, főleg úgy, hogy a műszaki szempontból egyenértékű referenciákat vesszük figyelembe, tehát mindenképpen kedvező pozíciót fogunk számukra megnyitni, és itt a cég árbevételével kapcsolatban is maximum a becsült értékkel megegyező nagyságrendekről beszélünk.

Tehát nem arról van szó, hogy szándékosan csak nagyvállalati kör számára tesszük lehetővé a pályázatot, mert olyan extra referenciákat kérünk. Sokszor kérték rajtunk számon az ellenzéki pártok bizonyos közbeszerzések esetén az extra különleges referenciákat vagy éppenséggel a cég bevételével szemben támasztott extra követelményeket, amely túlbiztosítás lenne, az a vita egy jogos vita, hogy most vajon ez kizár csoportokat vagy helyzetbe hoz csoportokat. Én óriási áttörésnek tekintem, ha az Országgyűlés elfogadja, hogy a 75 százalékos referencia elegendő legyen a közbeszerzési eljárás tekintetében, és a becsült értékkel megegyező összeg kell legyen például a gazdasági szereplők esetében az ajánlatkérő által kiírt összeg a szerződést kötővel szemben.

A felelősség kérdése a szerződés teljesítéséért. Egy dolog a közbeszerzés, de mi történik a közbeszerzés elnyerése, majd megvalósítása után. Szeretnénk bevezetni a törvényjavaslat által a szerződések tartásának, tehát a szerződések teljesítéséért való felelősség esetében a hatósági ellenőrzés lehetőségét. Azokat a kritikákat mérlegelnie kell a törvényhozásnak, illetve az előterjesztőnek is, amelyek a közbeszerzés által kihirdetett győztes szerződésének tartásával, betartásával kapcsolatos kritikák voltak, és a szerződés teljesítéséért való felelősséget központi hatóság által kell ellenőriznünk.

A jogorvoslati eljárás az Európai Bizottság által jóváhagyott formában a Közbeszerzési Döntőbizottságnál marad fő szabály szerint, aki azonban rövidebb idő alatt fogja elbírálni a beérkezett panaszokat. Országosan egyetlenegy bíróság kerül kizárólagos illetékességgel meghatározásra a jogorvoslatok felülvizsgálására.

Elmondtam már önöknek, hogy az egységes, elektronikus központi közbeszerzési rendszer, amely a Közbeszerzési Hatóság által kerülne felügyeletre, amit az Országgyűlés alá helyezett a végrehajtó hatalom és a törvényhozó hatalom, a Közbeszerzési Hatóság felügyeletével megvalósuló egységes, elektronikus központi rendszer fog segítséget jelenteni a következő időszakban.

Itt a költségvetési törvény vitájában is vagyunk, ezért volna kétszer 30 perces lehetőség a felszólalásra. A költségvetési törvényt a mindenkori közbeszerzési értékhatárok miatt kell módosítani, ami a november 1-jével való hatálybalépés miatt még az idén érvényes lesz. Tehát terveink szerint az idén az új közbeszerzési törvénynek megfelelő kiírások történnek, ezért szükséges a 2015. évi költségvetési törvény módosítása is, amely részletesen tartalmazza a közbeszerzési értékhatárokat.

Mielőtt befejezem, szeretném még egyszer az önök figyelmébe ajánlani a következő olyan intézkedéseket, amelyek véleményem szerint áttörést jelentenek a közbeszerzésben, amely… (Dr. Schiffer András helyet foglal a Fidesz padsoraiban. ‑ Dr. Józsa István: A Fideszbe ültél?) Hát vonzó az a hely (Derültség.), ahol állomásozik képviselőtársunk.(Dr. Schiffer András, egy újsággal a kezében, visszaül saját képviselői helyére.) A nemzeti együttműködés rendszerébe ez teljesen, még Népszabadsággal a kézben is belefér.

A közbeszerzési törvény kapcsán szeretném tehát megerősíteni: jelentős mértékben nő az átláthatóság és a transzparencia. Olyan európai bizottsági kezdeményezések vannak, amely ‑ csak példaként említem ‑ az összes pályázó összes dokumentumának elektronikus nyilvánosságát írja elő. Tehát nem a nyertes pályázó számára betekintési jog, vagy a nyertes pályázóról betekintési jog, az összes pályázó összes dokumentumának elektronikus nyilvánosságát írja elő az Európai Bizottság. Ez radikális változást fog eredményezni a közbeszerzési eljárásrendben.

A határidőkről azt tudom önöknek mondani, hogy szándékaink szerint 20-50 százalékkal csökken a határidő. Nyílt eljárás esetében korábban 45-ről 35 vagy akár 15 napra. Rövidebb bírálat, kevesebb igazolás elve fog érvényesülni. Bevezetjük a nyilatkozati elvet, ami csak a győztes igazol jelentéstartalommal bír. A normatív alkalmasságnál a referencia maximum a becsült érték 75 százalékára írható ki, az árbevétel pedig maximum a beruházás becsült értékének 100 százalékára írható ki. Tehát annál nagyobb árbevétel, illetve annál nagyobb referencia nem írható elő. A jelen pillanatban nincs jogszabályi korlát, megjegyzem, ez a közbeszerzési törvény szerintem egyik olyan részletkérdése, amely érdemben befolyásolta a piacot az elmúlt tíz esztendőben.

A jogorvoslatok egyszerűsítése. Újra egy központi bíróság lesz a jogorvoslat, és fő szabály szerint ez a központi bíróság tárgyalás nélküli eljárásban fog eljárni terveink szerint. Ingyenes elektronikus közbeszerzési dokumentáció. Ma minden fizetős, és minden papír alapon történik. Az elektronikus közbeszerzés teljes bevezetése legkésőbb ’16-ban. A biztosítéknyújtás szabályainak az enyhítése, amely szintén egy jelentős változás lesz. Teljes nyilvánosság, növekvő átláthatóság, nagyobb verseny, nyilvános közzététel elvek alapján.

Háromajánlatos eljárási rend fog érvényesülni, mégpedig a következők szerint. Az áru és szolgáltatás esetén levisszük azt az értékhatárt, ami korábban 25-60, illetve 100-150 millió forint volt. Szeretném elmondani önöknek, hogy korábban 150 millió forintig építés esetén elég volt három meghívással élni, és 25 millió forint szolgáltatás esetén elég volt három meghívással élni. Most ezt az értékhatárt le fogjuk vinni, ami azt jelenti, hogy hárommeghívásos eljárásra 100 millióig van lehetőség építési beruházásnál, és hárommeghívásos eljárásra szolgáltatásnál 18 millió forintig van lehetőség. Kialakítunk egy egyszerűsített új nemzeti eljárást szolgáltatásoknál 18-60 millió forint között. Egyszerűsített új nemzeti eljárás lesz az építési beruházásoknál is 100 és 500 millió forintnál. Tehát ez már nem meghívásos lesz három ajánlattétellel, hanem közbeszerzési törvény hatálya alá eső lesz. Ez a helyi önkormányzatokat érdemben fogja befolyásolni a következő időszakban a közpénzköltésben. 60 millió forint fölött uniós közbeszerzési eljárást kell szolgáltatásnál lefolytatni, 500 millió forint és 1,5 milliárd forint között nemzeti hirdetményes eljárást, és 1 milliárd 500 millió forint fölött pedig uniós közbeszerzést kell majd folytatni.

Szeretném figyelmükbe ajánlani, hogy valódi értékalapú közpénzköltést szeretnénk, ami arról szól, hogy a minőség a kiválasztás legfontosabb szempontja. A legjobb ár-érték arányt biztosító szempontok alapján lehet kiválasztani a nyertes pályázatot. Jelenleg szabad választás van, ahol alapvetően árverseny érvényesül. Az életciklus értékelése és a környezetvédelem, innováció, szociális szempontok, lokáció, tehát a helyi lokáció mindenféleképpen kiemelt bírálati szempont lehet. Sokkal szigorúbb és részletesebb összeférhetetlenségi szabályok érvényesülnek, és korlátozni fogjuk az üzleti titokká minősítés lehetőségét.

Tisztelt Országgyűlés! A tervünk az, hogy a vitát most megnyitjuk a tavaszi ülésszak alatt, nem zárjuk ezt le. Egyeztetésekre, a módosító javaslatok és koncepciók, elképzelések tárgyalására a frakciókkal készen áll a kormányzat, akár a parlament ülése kapcsán, akár a bizottsági munkaszakaszban. Szeretnénk az őszi ülésszak alatt szeptember-októberben elfogadni a törvényt, és november 1-jével szeretnénk hatályba léptetni.

Szeretném még egyszer nyomatékkal aláhúzni, az önök által kifogásolt részek, valamint az önök által megtett javaslatok csak abban az esetben változhatnak vagy kerülhetnek elfogadásra, ha az Európai Bizottság ezt jóváhagyja, tekintettel arra, hogy 2004-ben, a közbeszerzési szabályok kialakítása kapcsán Magyarország szuverenitásának egy jelentős részéről mondott le.

Nem akarom úgy leegyszerűsíteni, hogy az a közbeszerzési szabály lesz Magyarországon, amit az Európai Bizottság előír, de majdnem. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Apáti István: Nagyon őszinte volt a vége! ‑ Dr. Józsa István: Nem kell attól annyira félni!)