Lázár János országgyűlési képviselő ünnepélyes mandátumátadásán elhangzott beszéde 2018. április 26-án

2018.04.26.

Főtisztelendő Püspök Úr! Tisztelendő Urak! Nagytisztelendő Urak!

Kedves Elnök Asszony, Polgármester Asszony!

Mindenekelőtt magyarázattal tartozom 2002 óta először, nem Hódmezővásárhelyen, hanem Makó városában kerül sor, erre az életünkben már szokványos eseményre.

Makó városában kerül sor erre az eseményre azért, mert mindenekelőtt ezzel szerettem volna megköszönni, Makó város polgárainak a kitüntető bizalmat, a nagyvonalú és nagyarányú támogatást. És különösképpen a Makó körüli kistelepüléseknek, falvaknak és városoknak, hogy az elmúlt időszakban mellettem álltak. Szeretném megköszönni Makó városának, hogy befogadott, és ígérem, hogy a bizalmat megszolgálom, most és a jövőben is. Hálás vagyok a makóiaknak, hogy ide tartozhatom!

Igen tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Sokan mondták és úgy láttam én magam is, hogy az április 8-i választás a politikai pályám eddigi legfontosabb megmérettetése volt. És csalódást kell okozzak, mert úgy gondolom, nem február 25-e miatt. Hanem azért, mert – amint talán emlékeznek is rá –  már tavaly év végén bejelentettem, hogy nyolc esztendőnyi országos, ha tetszik, „budapesti” politizálás után minden értelemben szeretnék visszatérni ide, a szülőföldemre. Vissza fizikailag, a családom és a földijeim közelébe.  És vissza politikai értelemben: a hétköznapok politikájához, a helyi, konkrét ügyek világához.

Mindezek miatt volt fontos a számomra nemcsak az, hogy bizalmukat ismételten kiérdemeljem. Hanem az is, hogy az eltervezett munkához erős, ha lehet még a korábbinál is erősebb felhatalmazást kapjak. Megújított szövetséget és erős felhatalmazást kértem Önöktől. Április 8-án pedig mindkettőt megkaptam. Ma elsősorban azért vagyok itt, hogy ezt megköszönjem!

Ráadásul, mint tudják, a választási részvétel országosan is magas volt, Csongrád 4-es számú választókerületében azonban még az országos átlagnál is magasabb… Ez azt jelenti, hogy sok emberből sokan szavaztak rám – illetve sokan szavaztak ránk.  A többség bizalmához ugyanis a one man show soha nem elég. A többség bizalmához mindig sokaság munkája és összefogása kell. Így volt ez természetesen az én mandátumom esetében is. Egy egész kampánycsapat, aktivisták és önkéntesek munkájára, illetve helyi polgárok támogatására és összefogására volt szükség ahhoz, hogy amit kitűztünk magunk elé, azt teljesítsük.

Köszönöm mindenkinek külön-külön is: Szél István barátomnak, aki a csapatot vezette és köszönöm Algyő, Ambrózfalva, Apátfalva, Csanádalberti, Csanádpalota, Földeák, Hódmezővásárhely, Királyhegyes, Kiszombor, Kövegy, Magyarcsanád, Makó, Maroslele, Mártély, Nagyér, Nagylak, Óföldeák, Pitvaros és Székkutas polgárainak!

Egy országgyűlési képviselő a választás éjszakáján, vagyis egyetlen nap erejéig talán érezheti magát győztesnek.  A ciklusa négy esztendejében azonban az általa képviselt embereknek kell győztesnek, sőt nyertesnek érezniük magukat. Ehhez pedig nem egyszerűen a többség, hanem az összes itt élő polgár képviselőjének, kijáróemberének, lobbistájának, nagykövetének kell lennem. Erre vállalkozom, erre a munkára készülök a következő négy esztendőben. Mindenki képviselője, mindenki követe akarok lenni a politikában és mindenütt, ahol a fontos döntések születnek. Nem csak azoké, akik rám szavaztak.

Politikai pályám egyik legfontosabb fejezete kezdődik most, az új képviselői mandátum átvételével. Helyi országgyűlési képviselőnek lenni ugyanis gyökeresen mást jelent most, mint a korábbi évtizedekben. Ugyanis a 2018-as választás bebizonyította, hogy a politika lényege ma vidéken, és helyben dől el. Minél helyibb, minél konkrétabb tud lenni a politika, annál érdemesebb a többség támogatására, annál érdemesebb az erős felhatalmazásra országosan. Ezért aztán történelmi léptékkel is mérhető, nagy tetteket csak az a politikai erő, csak az a kormány tud véghezvinni, amelyik mögött ott áll a vidék, ott áll ez a vidék is.

Ezt az alapigazságot felejtették el a balliberális politikusok az elmúlt harminc évben. És ezt a hétköznapi igazságot ismerte fel újra a polgári-nemzeti oldal, a Fidesz az elmúlt esztendőkben. A következő időszakban sokkal több figyelmet kell szentelni a vidék Magyarországának. Többet kell adni a vidéki embernek és többet, több tudást kell kapni, elfogadni tőlük.  Olyan tudást, amelyik Budapest belvárosában nem áll rendelkezésre senkinek sem. Mert nem ismerheti – vagy ahogy a választási eredmények megmutatták: csak félreismerheti – az országát és a nemzetét az, aki kizárólag Budapestet ismeri, annak is csupán a körúton belüli világát.

Vissza a vidékhez, vissza a valóságba! – Európa-szerte, sőt, ahogy látom, az Egyesült Államokban is ez az új politika jelszava. Ezért érzem úgy most, a mandátumom átvételekor, hogy a legjobb időben vagyok a lehető legjobb helyen: a politika talán legfontosabb posztján. A vidéken.

Én a nagypolitika erejét akarom elhozni ide, a Dél-Alföldre és a Dél-Alföld hangját, igényeit akarom elvinni Budapestre vagy Brüsszelbe, oda, ahol a fontos döntések születnek. Csak erős települések és erős helyi közösségek tehetnek képessé egy nemzetet, egy országot arra, hogy történelmi céljait megvalósíthassa.

Nekünk, magyaroknak van egy ilyen történelmi programunk, van egy ilyen történelmi küldetésünk, és van egy ilyen történelmi célunk. Méghozzá lassan három évtizede, ha ugyan nem régebb óta, ez pedig a magyar polgári társadalom megteremtése. Hiszek abban, hogy az elmúlt 8 évben közelebb kerültünk e cél megvalósításához, mint az azt megelőző húsz esztendőben.

Új alaptörvényünk van. A feje tetejéről a talpára állított a gazdaságunkat, amelyben a nemzeti tőke aránya, ha nem is elégséges, de végre legalább „pariban” van a multinacionális tőkével.

És ami számomra a legfontosabb: hozzákezdtünk – de éppen csak hozzákezdtünk! – Magyarország gazdasági újraegyesítéséhez. A korábban elhanyagolt vidék felzárkóztatásához, a korábban elhanyagolt vidéki Magyarország felemeléséhez. Ezt a munkát kell nagyobb fordulatszámon folytatni, beteljesíteni majd a harmadik kétharmad birtokában; elvontabb, általánosabb szinten a kormányzati és törvényhozói munkában, és egy nagyon is konkrét szinten itt, helyben – például a Dél-Alföldön.

Egy-egy választókerület, az egész ország – a polgári Magyarország – „mintagazdasága” lehet. Mert a polgárosodáshoz kettő kell: egy polgári szemléletű kormány Budapesten, amelyik „hálót ad” és egy polgárrá válni akaró és tudó ember, egy ilyen emberi közösség helyben, akik azzal a bizonyos hálóval „halat is képesek fogni”.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Itt születtem, itt nőttem fel, és itt élek.  Ismerem a dél-alföldi emberek keménységét és makacsságát, szorgalmát és munkabírását, természetes okosságát és tisztességét.  Minden forint, amit ennek a térségnek a támogatására költ az állam és a kormány, két-három másik forintot fial. A következő négy esztendőben ezért még több új lehetőséget fogunk kiharcolni magunknak, de egyúttal ország-világnak megmutatjuk azt is, hogy a kiharcolt lehetőséggel mi élni is tudunk.

Magabíró, gyarapodásra érdemes és képes közösséget építünk itt a Dél-Alföldön. Ehhez szükség lesz minden kurázsinkra, minden vállalkozó szellemre, bátorságra, és ami ma a legfontosabb ebben a hazában: friss erőre. Igen, friss erőre. Ehhez ugyanis, ehhez a nagy feladathoz, a polgári Magyarország megteremtéséhez a 21. században, szükség lesz a fiatalokra.  A jövő Magyarországa olyan lesz, amilyenek a mai fiatalok. A jövő Dél-Alföldje pedig olyan lesz, amilyenné majd az itt élő, itt vállalkozni és családot alapítani akaró fiatalok teszik.

Szövetséget ajánlok ezért a választókerület minden fiataljának, aki tenni akar valamit a szülőföldjéért, a településéért, a közösségéért, a hazájáért. Dolgozzunk együtt, találjuk ki, találjuk meg a közös munka intézményeit, legyen az fiatal vállalkozók klubja vagy a közélet, a politika iránt érdeklődő helyi fiatalok polgári köre.

Rám számíthatnak: jelen leszek és aktív leszek. Négy év alatt építhetünk valamit közösen, amire nemcsak ez a 19 település, hanem az egész ország büszke lehet és odafigyelhet.

Igen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim!

Két ciklusnyi kormányzati munka után az embernek nemcsak drukkerei, hanem ellendrukkerei is vannak, házon belül és házon kívül. Főleg, ha olyan "kormányinfós" stílusa van az embernek, mint nekem. Sokan szorítottak tehát azért, különösen február 25-e után, hogy a választásokon megbukjak és a 2018-22 közötti politikából eltűnjek. A választóknak hála, ez nem így történt.

Ezért most az a ritka helyzet adódott, hogy a szövetségeseimnek, drukkereimnek és a rosszakaróimnak ugyanazt tudom üzenni, csak más-más előjellel.

Visszatértem! Maradok! És küzdök tovább!

Hajrá Magyarország, Hajrá Dél-Alföld!