Választókerület

Csanádpalota

Polgármester: Nyergesné Kovács Erzsébet (független) Weboldal: http://csanadpalota.hu Képviselő-testület összetétele: 6 fő (független)

Lakosság

2 794

Terület

77,9 km2

Vállalatok

68

Nyilvántartott álláskeresők aránya: 2,5%

Csanádpalota, Makótól 20 kilométerre, Csongrád megye keleti térségében, a román határ közelében található. A települést először 1421-ben említették, Palota néven, azaz a település története közel 600 évre nyúlik vissza. A nagylaki uradalom része volt, nevét a földbirtokos udvarházáról kapta. 1427-ig a Jánki család birtokát képezte. A család kihalása után a terület Nagymihályi Albert dalmát és horvát bán tulajdonába került. 1460-ban Hunyadi Mátyásnak köszönhetően a 30.000 szerb családdal Magyarországra menekülő Jaksics Demeter birtoka lett.

Csanádpalota nemegyszer erdélyi fennhatóság alatt is volt, először 1542 és 1551, ezt követően 1595 és 1598 között. A települést a török hódoltság alatt többször lerombolták. Később szlovákok majd magyarok települtek a területre. Első telepeseinek szláv származása már a nevéből is kikövetkeztethető, ugyanis előbb a Tótpalota (a három Palota nevet viselő település közül az egyik volt Csanád vármegyében) nevet viselte. Ezt követően 1620 körül magyar telepesek érkeztek a területre és Mezőpalota néven települést hoztak létre, amely mindössze néhány házból állt. Mária Terézia (1700-as évek) telepítései nyomán, Palota néven új települést alapítottak a betelepülő német és szlovák anyanyelvű családok, valamint a római katolikus magyarok. Csigapusztát – a Maros menti legelőt –, ekkor csatolták a településhez. A település lakossága a XVIII. század végére teljes mértékben elmagyarosodott, a német és szlovák telepesek beolvadtak a magyar közösségbe. Ezt követően megindult a település fejlesztése, az első községháza megépítésére 1790-ben kertül sor. A település fejlődését az 1849-ben átvonuló osztrák csapatok fosztogatása, majd a kolerajárvány (a lakosság több mint fele belehalt) hátráltatta. Ezután indult meg a település valódi fejlődése, emeletes iskolát, újabb községházát építettek, megnyitott többek között a postahivatal, az óvoda, illetve a járdák téglaburkolatot kaptak, a század végén pedig Csanádpalota bekapcsolódott a vasútforgalomba. A település első állandó orvosa 1872-ben telepedett le, amelynek köszönhetően 1880-ban megnyílt az első gyógyszertár is.

Területének egy részét az I. világháborút követően Romániához csatolták, azonban a település megkapta a nagylaki ugar Mezőhegyes felé eső részét. Területében nagyobb csökkenés 1950-ben következett be, a nagykirályhegyesi rész elcsatolásával. Csanádpalota 2009-ben elnyerte a város címet.

Gazdaságát elsősorban a mezőgazdaság jellemezte. Talaja humuszban gazdag, fő termények a búza, kukorica, hagyma és a napraforgó. Az állattenyésztés szempontjából fő állatok a szarvasmarha és a sertés.

Az önkormányzati adósságátvállalással a Kormány 67,56 millió forint adósságtól szabadította meg Csanádpalotát. A településen a „Földet a Gazdáknak” Program keretében, árverésen 1 gazda jutott összesen 5,16 hektárnyi földhöz. A Kormány hadigondozotti ellátásban 2017-ben összesen 36 főt részesített Csanádpalotán.

Főbb nevezetességek, híres személyek

  • A római katolikus templom és parókia építése, gróf Fekete György – Palota egykori földesura, országbíró – nevéhez fűződik. A templomot 1773. május 16-án szentelték fel (tiszteletére, minden évben a május 16-hoz legközelebb eső vasárnapon búcsút tartanak).
  • A településen nyugszik Kelemen László (1760–1814), az első magyar színigazgató, aki élete vége felé visszavonult a színpadtól és Csanádpalotán telepedett le. 
  • Asztalos P. Kálmán (1905-1989) parasztköltő, autodidakta néprajzkutató megalapozta a helytörténeti gyűjteményt a faluban használatos XIX–XX. századi tárgyak összegyűjtésével.

Választási eredmények

Csanádpalota – Országgyűlési választások 2014

  • Részvételi arány: 1 330 / 2 428 (54,78%)
  • Érvénytelen szavazatok: 36 (2,71%)
  • Dr. Lázár János (Fidesz–KDNP) szavazatok száma (db): 565 (43,66%)

  • Dr. Kiss Attila (Jobbik) szavazatok száma (db): 351 (27,13%)

  • Varga Péter (MSZP) szavazatok száma (db): 220 (17%)

  • egyéb jelöltek szavazatok száma (db): 108 (8,35%)

  • Nagy-Bandó András (LMP) szavazatok száma (db): 40 (3,09%)

Csanádpalota – Népszavazás 2016

Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?

  • Részvételi arány: 1 188 / 2 415 (49,19%)
  • Érvénytelen szavazatok: 42 (3,54%)
  • nem szavazatok száma (db): 1 131 (98,78%)

  • igen szavazatok száma (db): 14 (1,22%)

Választókerület

A Csongrád megyei 4. számú, Hódmezővásárhely központú választókerület két járásához 19 település tartozik. A hódmezővásárhelyi és makói járásokban 100 787-en élnek, közülük 81 635-en szavazhatnak.