Választókerület

Hódmezővásárhely

Polgármester: Weboldal: http://hodmezovasarhely.hu Képviselő-testület összetétele: 14 képviselő (10 Fidesz, 2 Jobbik, 2 MSZP–DK–Együtt)

Lakosság

44 009

Terület

488,0 km2

Vállalatok

2 655

Nyilvántartott álláskeresők aránya: 1,97%

 

Hódmezővásárhely az ország második legnagyobb közigazgatási területével rendelkező városa, napjainkban a Dél-Alföld régió jelentős gazdasági, kulturális és művészeti központja. A mintegy 48 000 hektáron elterülő városban közel ötvenezren élnek, 1873 óta törvényhatósági jogkörrel, 1991 óta pedig megyei jogú városi ranggal rendelkezik.

Hód és Vásárhely települések történelmét az első írásos emlékek a XIII. század elejétől örökítik meg. 1282-ben a település határában a Hód-tó partján került sor a Hód-mezei csatára, amelynek győztese, Kun László ezen a környéken, valamint a Tiszán átnyúlva, a Duna-Tisza közén telepítette le a csatában vesztes kunokat. Hunyadi János Zsigmond királytól (1387–1437) megkapta a Hód-Vásárhelyi uradalmat, amelyhez több falu és egy nagy kiterjedésű puszta is tartozott. Az adományozással folyamatos fejlődés indult meg, illetve az 1400-as évek közepén a települést földesura mezővárosi rangra emelte. A középkor idején az itteni lakosság elsődleges megélhetési forrását a földművelés, valamint a piacokon és a különböző állatvásárokon folytatott kereskedelmi tevékenységek jelentették.

1566 és 1696 között a törökök hatalmas pusztítást okoztak a környező településeken, a megmaradt lakosság a Hód-tó parti Vásárhelyre települt át. Így a néptelenné váló, lepusztult falvak határa egybeolvadt a vásárhelyi határral. A török alóli felszabadító háborúk során a megmaradt Hód-Vásárhely évekre kiüresedett, népessége elköltözött. A XVIII. század elején folyamatosan újratelepült Hód-Mező-Vásárhely, amely jogi viták után 1723-tól Károlyi Sándor birtoka lett.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a város tanúbizonyságot tett nemzeti elkötelezettségéről: a város ifjai Kossuth Lajos oldalán vettek részt a magyar szabadságért vívott küzdelmekben. A szabadságharc vezető alakja 1848 őszén Hódmezővásárhelyen tartott toborzó beszédének hatására közel másfélszázzal többen jelentkeztek katonának, mint amennyit a haza a város létszáma alapján megkövetelt.

A dualizmus idején a város gyorsan fejlődött, a város polgári jellegének kialakulása a századfordulóra már nagy lendületet vett. Ekkor épült meg az árvízvédelmi körgát, amelynek mintegy három kilométeres, a Hód-tó felől eső részét várfalszerűen helyben égetett téglával rakták ki. Ekkor jött létre az akkori arculatát mindmáig magán hordozó Kossuth tér is a városházával, a bank, a posta, valamint a bíróság épületével. Sorra épültek a téglafalú parasztpolgári házak, amelyek mind a mai napig meghatározzák egy-egy főbb utca jellegét. Hódmezővásárhely 1870-ben kapcsolódott be az országos vasúti forgalomba a Szeged–Békéscsaba vonal kiépülésével.

Az első világháború eseményeiben mintegy háromezer hódmezővásárhelyi lakos vesztette életét. A Tanácsköztársaságot követően pedig a városban állomásozó román hadsereg hajtott végre tömegmészárlást: 1919. július 25-én 56 ártatlant gyilkoltak meg. A második világháborúnak több mint kétezer vásárhelyi áldozata van, de a hevesebb harcok elkerülték a várost.

1945-től folyamatosan szervezni kezdték mind a mezőgazdasági, mind az ipari szövetkezeteket, de ezek jelentős részben csak 1950-től, akkor már erős kényszer hatására alakultak meg. A parasztság kifosztása, a beszolgáltatás és a padlássöprés, az erőszakos téeszesítés, a „kulákság” elleni hadjárat, a megfélemlítés és az ÁVH terrorja váltotta ki azt az elégedetlenséget, amely a Fehér Gárda ellenállási mozgalom elindításához vezetett, amelyet végül erőszakkal felszámoltak, vezetőit kivégezték.

A város fejlődése a rendszerváltás óta folyamatos, többek között az infrastrukturális fejlesztések, a szociális hálózat bővítése és a környezetvédelem terén elért eredmények miatt 1997-ben az Európa Tanács Európa-díjjal jutalmazta a várost. Hódmezővásárhely 2010 óta Magyarországon egyedüliként tagja az élhető városok nemzetközi szövetségének, a Cittaslow mozgalomnak.

Az önkormányzati adósságátvállalással a Kormány 22,54 milliárd forint adósságtól szabadította meg Hódmezővásárhelyt. A településen a „Földet a Gazdáknak” Program keretében árverésen, 103 gazda jutott összesen 2276,9 hektárnyi földhöz. A Kormány hadigondozotti ellátásban 2017-ben összesen 370 főt részesített Hódmezővásárhelyen.

Főbb nevezetességek, híres személyek

  • A belvárosban elhelyezkedő római katolikus templom 1758-ban épült. Háromszáz év történelmét és művészeti alkotásait őrzi a belváros szívében elhelyezkedő Református Ótemplom. Tornyát 1713-ban építették, így a város legrégebbi téglaépítménye. 1799-ben épült a késő barokk stílusú református Újtemplom. A görögkeleti templom 1807-ben került felépítésre.
  • A Zsinagóga 1857-ben épült Busch Miklós tervei alapján. 1908-ban Müller Miksa más stíluselemeket is felhasználva átépítette, így jellegzetes szecessziós díszítésűvé vált az épület.
  • Az Alföldi Galéria épülete 1820 és 1822 között épült klasszicista stílusban Schreck Ferenc tervei alapján, amelynek emeleti termei 1985-től, földszinti termei pedig 2004-től adnak otthont különböző képzőművészeti kiállításoknak.
  • Az Andrássy út 13. szám alatt helyezkedik el a Károlyi grófok tiszttartójának háza, amely 1790 után a kerületi inspektor lakóhelyévé vált. 1900-tól a katolikus egyház tulajdonában áll az épület, később a Háziipari Szövetkezet is itt folytatta tevékenységét.
  • 1791-ben épült a Présház a törkölyös dézsma fogadására. Az épület 1873 óta a város tulajdona, amely oktatási intézmények működtetésére használja az épületet.
  • Az új városháza felépítése 1894-ben fejeződött be. Az eklektikus stílusú épület Ybl Lajos tervei alapján készült.
  • A város műemléke a Papi-féle szélmalom, amely 1856-ban épült.
  • Hódmezővásárhely az „olvasókörök városa”. Az első olvasókört Szametz András egykori 48-as nemzetőr alapította 1869-ben.
  • Az Emlékpont Magyarország egyetlen vidéki múzeuma, amely állandó kiállítás keretében teszi tapinthatóvá és mindenki számára felfoghatóvá a szocializmus évtizedeit.
  • A város több képzőművészt is adott, akik a város hírnevét megalapozták. A legjelentősebbek közé sorolható Tornyai János festő (1869–1936), aki Rudnay Gyulával és Endre Bélával közösen művésziskolát hozott létre, amely egyszerre lett irányzat és mozgalom egyben.
  • A városban rendezik meg Európa egyik legrégibb rendszeres kortárs képzőművészeti kiállítását, az Őszi Tárlatot.
  • A város híres szülöttei közé sorolható többek között Bessenyei Ferenc kétszeres Kossuth-díjas művész, a Nemzet Színésze; Bibó Lajos író;  Juhász Katalin olimpiai bajnok tőrvívó; Kohán György Kossuth-díjas festőművész, grafikus; Risztov Éva olimpiai bajnok úszó.
  • A városban élt, tanított és alkotott több éven át Németh László Kossuth-díjas író, akinek nevét utca és iskola is őrzi.

Választási eredmények

Hódmezővásárhely – Országgyűlési választások 2014

  • Részvételi arány: 23 525 / 37 984 (61,93%)
  • Érvénytelen szavazatok: 337 (1,43%)
  • Dr. Lázár János (Fidesz–KDNP) szavazatok száma (db): 9 783 (42,19%)

  • Dr. Kiss Attila (Jobbik) szavazatok száma (db): 5 064 (21,84%)

  • Varga Péter (MSZP) szavazatok száma (db): 4 252 (18,34%)

  • Nagy-Bandó András (LMP) szavazatok száma (db): 1 868 (8,06%)

  • egyéb jelöltek szavazatok száma (db): 1 729 (7,46%)

Hódmezővásárhely – Népszavazás 2016

Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?

  • Részvételi arány: 20 069 / 36 914 (54,37%)
  • Érvénytelen szavazatok: 1 631 (8,13%)
  • nem szavazatok száma (db): 18 061 (98,1%)

  • igen szavazatok száma (db): 349 (1,9%)

Választókerület

A Csongrád megyei 4. számú, Hódmezővásárhely központú választókerület két járásához 19 település tartozik. A hódmezővásárhelyi és makói járásokban 100 787-en élnek, közülük 81 635-en szavazhatnak.