Választókerület

Makó

Polgármester: Farkas Éva Erzsébet (FIDESZ–KDNP) Weboldal: http://mako.hu Képviselő-testület összetétele: 11 képviselő (7 Fidesz–KDNP, 3 PSZM–MSZP–DK, 1 Jobbik)

Lakosság

22 546

Terület

229,2 km2

Vállalatok

1 221

Nyilvántartott álláskeresők aránya: 2,99%

Makó a román határ közelében, az ország délkeleti részében, a Maros jobb partján található. 1247-ben, a mai város elődjének helyén, egy Velnök (Vlnuk) nevű hely terült el. 1256-ban a feljegyzések szerint már létezett két település a területen, amelyek az Alvelnök és Felvelnök nevet viselték. 1299-től a települést a Felvelnök mellett már Makófalvának is nevezik. A település a Makó elnevezést 1256 és 1285 között kapta, az oklevelekben előforduló Makó báról. A falva, utótag a 1400-as évek végén és az 1500-as évek elején tűnt el a névből, amikor a település a környező vidék gazdasági centruma, piacközpontja és mezővárosi szintű hely lett.

1552-től kezdve a települést véglegesen a török hódoltság területéhez csatolták. Makó csak 130 év elteltével, Szeged 1686-os felszabadítását követően szabadult fel a török uralom alól. A határterületre került települést a visszavonuló, illetve a később portyázó török hadak teljesen elnéptelenítették és lerombolták. Makó újjátelepítéséhez a szerémségi Karlócai békeszerződés döntő lökést adott. Az újjáépítéshez a kamara 1699. május 7-én kelt levelében a visszatelepülőknek négy éven át adó- és közmunkamentességet adott. A település gyorsan újjáépült. III. Károly a Csanádi püspökségnek adományozta a várost, amely Csanád megye legnagyobb és legfontosabb településévé vált. 1730-tól megyeszékhelyi címet kapott.

A települést a XVIII. és XIX. században több árvíz és tűzvész is sújtotta, azonban ezek sem gátolták meg a folyamatos fejlődést és gyarapodást. A 19. században végrehajtott folyószabályozásnak köszönhetően elhárult az árvízveszély. Az 1848-as forradalom alatt nemzetőrséget szerveztek és Kiszombornál visszaverték a szerbek támadását. A kiegyezés után fellendült a gazdasági élet, takarékpénztárak és bankok alakultak. A makói hagyma világpiaci termékké vált. A város urbanizálódását jól példázza, hogy artézi kutakat fúrtak, villanyvilágítást építettek ki, valamint Szeged után Makó volt ez első vidéki város, ahol aszfaltoztak.

Az első világháborúban 8500-an teljesítettek szolgálatot, akik közül 1300-an estek el. A két világháború között kiemelkedő volt többek között az iskolafejlesztés és a középítkezés. A települést 1944. szeptember 26-án foglal­ták el a szovjet csapatok. A jugoszláv határ közelségének köszönhetően Makó fejlesztése hosszú ideig elmaradt, megyeszékhelyi szerepkörét 1950-ben veszítette el, amellyel párhuzamosan Csanád vármegye is megszűnt. Makó termelőszövetkezeti várossá nyilvánítására 1952-ben került sor. Az 1956-os események idején a településen is létrejöttek a Nemzeti Bizottságok, tüntetést és felvonulást szerveztek, de emberéletet követelő esemény nem történt.

A szocializmus idején az állami beruházások, építkezések, iparosítás, a művelődés kibontakozása csak megkésve indult. A rendszerváltás után a város több változáson ment keresztül. 1998-után megindult városfejlesztéseknek köszönhetően a 2000-es évekre az idegenforgalom vált a város fő kitörési pontjává. 2013-tól létrejött a Makói járás Makó központtal.

A város és térségének gazdasága hagyományosan mezőgazdasági jellegű, köszönhetően a jó termőtalajnak. A nemzetközi hírnevű vöröshagyma és fokhagyma mellett kiemelhető még makói termények továbbá példáulpetrezselyem, a fűszerpaprika, valamint a búza is. A település gazdaságát a mezőgazdaság a feldolgozóipar, a szolgáltatóipar és a turizmus jellemzi. A település fő rendezvényei a Makói Kemencés és Hagymás Grillfesztivál, a Zenepavilon koncertek, a Fürdőfesztivál és a Hagymafesztivál.

Az önkormányzati adósságátvállalással a Kormány 5,013 milliárd forint adósságtól szabadította meg Makót. A településen a „Földet a Gazdáknak” Program keretében, árverésen 58 gazda jutott összesen 888,8 hektárnyi földhöz. A Kormány hadigondozotti ellátásban 2017-ben összesen 232 főt részesített Makón.

Főbb nevezetességek, híres személyek

  • Makovecz Imre, Kossuth- és Ybl Miklós-díjas magyar építész munkássága a város több épületében tetten érhető. Időrendi sorrendben ezek a Hagymaház, a József Attila Gimnázium és Erdei János Sportcsarnok, a Tanuszoda, a hajdani Csanád vármegye székháza előtti tér és a Széchenyi tér, a buszpályaudvar, a református iskola, a búza utcai bölcsőde, a Közhivatalok Háza, a Zenepavilon és a Hagymatikum Gyógyfürdő.
  • A város egyik látványossága a József Attila Múzeum, amely 2005-ben az „Év Múzeuma” címet is elnyerte. A református városrész magját az 1776 és 1788 között épített barokk Református ótemplom adja. A Kálvária-domb a város ősi szakrális helye, egyúttal a város legmagasabb pontja. A dombon áll a Kálvária-kápolna, ami 1734-ben épült, és Makó legrégebbi épülete.

Választási eredmények

Makó – Országgyűlési választások 2014

  • Részvételi arány: 11 194 / 19 461 (57,52%)
  • Érvénytelen szavazatok: 0 (0%)
  • Dr. Lázár János (Fidesz–KDNP) szavazatok száma (db): 4 539 (40,55%)

  • Dr. Kiss Attila (Jobbik) szavazatok száma (db): 3 174 (28,35%)

  • Varga Péter (MSZP) szavazatok száma (db): 2 386 (21,31%)

  • egyéb jelöltek szavazatok száma (db): 551 (4,92%)

  • Nagy-Bandó András (LMP) szavazatok száma (db): 544 (4,86%)

Makó – Népszavazás 2016

Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?

  • Részvételi arány: 10 132 / 19 156 (52,89%)
  • Érvénytelen szavazatok: 615 (6,07%)
  • nem szavazatok száma (db): 9 357 (98,47%)

  • igen szavazatok száma (db): 145 (1,53%)

Választókerület

A Csongrád megyei 4. számú, Hódmezővásárhely központú választókerület két járásához 19 település tartozik. A hódmezővásárhelyi és makói járásokban 100 787-en élnek, közülük 81 635-en szavazhatnak.