Választókerület

Nagylak

Polgármester: Locskai Zoltán (független) Weboldal: http://nagylak.hu Képviselő-testület összetétele: 3 fő (független), 1 fő FIDESZ–KDNP képviselő

Lakosság

433

Terület

4,7 km2

Vállalatok

13

Nyilvántartott álláskeresők aránya: 3,02%

A mai magyarországi Nagylak közel százéves múltra tekint csak vissza, hiszen az eredeti XIII. századi települést a Trianoni békediktátum nyomán Romániához csatolták. A ma Romániához tartozó település első név szerinti említése 1313-ból való. A településhez, mint uradalmi központhoz, a tatárjárást követően, a XV. században, 60 falu és 15 puszta tartozott. Ebben az időben kapta meg Nagylak a városi rangot. A Maros áradásai által egyre jobban pusztított középkori várának és templomának nyomai még 1774-ben is láthatók voltak. Az újranépesülés során 1750-ben először román, majd ötven évvel később szlovák lakosok költöztek a településre.

A XX. század elején virágzó nagyközséget, a nagyhatalmak által kikényszerített trianoni békeszerződés alapján Romániához csatolták. Magyarországon csak a vasútállomás és a munkásteleppel körülvett Pannónia Kendergyár maradt. Ez a terület alkotja a határ magyar oldalán található mai Nagylak települést. A vasút mentén elterülő új község magja az állomás körül alakult ki. Az 1883-ban épített Makó–Mezőhegyes–Battonya vasútvonalnak két megállója volt itt: Nagylak és a Nagylaki Kendergyár.

Nagylakon a földrajzi adottságokból és a mezőgazdasági terület lényegesen kisebb voltából következően az agrárgazdaság kisebb jelentőségű, mint a környező településekben. A település fontos szerepe, hogy helyet ad a magyar–román államhatáron átvezető közúti kapcsolatnak. Nagylak az ország egyik legfontosabb határátkelőhelye. Nagylak országos, a határátkelőhely révén nemzetközi jelentőségű funkciót tölt be. A település így alapvetően a szolgáltatásokból, a határforgalom bonyolításából él, ugyanakkor a rendszerváltás előtt már regionális jelentőségű ipari központ is volt. 1967-ben nyitották meg a közúti határátkelőhelyet, előbb csak a két szomszédos ország, majd 1974-től a nemzetközi forgalom számára is. A rendszerváltást követően az egyre növekvő áru- és személyforgalom indokolta, hogy 1996-ban megkezdődjön egy nagyarányú átalakítás határátkelőn. A Nagylaki Kendergyárat 2009-ben állították le, de azóta újraindították.

A település az önkormányzati adósságátvállalásban nem részesült, mivel adóssága nem volt. A Kormány hadigondozotti ellátásban 2017-ben összesen 8 főt részesített Nagylakon.

Főbb nevezetességek, híres személyek

  • Nagylak köztéri műemlékeként említést érdemel Lapis András 1981-ben készült Dózsa György-szobra, amely a Nyárfa sor 8. alatt a Művelődési Ház melletti parkban van felállítva.

Választási eredmények

Nagylak – Országgyűlési választások 2014

  • Részvételi arány: 271 / 450 (60,22%)
  • Érvénytelen szavazatok: 3 (1,11%)
  • Dr. Lázár János (Fidesz–KDNP) szavazatok száma (db): 115 (42,91%)

  • Dr. Kiss Attila (Jobbik) szavazatok száma (db): 51 (19,03%)

  • Varga Péter (MSZP) szavazatok száma (db): 47 (17,54%)

  • egyéb jelöltek szavazatok száma (db): 44 (16,42%)

  • Nagy-Bandó András (LMP) szavazatok száma (db): 11 (4,1%)

Nagylak – Népszavazás 2016

Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?

  • Részvételi arány: 243 / 427 (56,91%)
  • Érvénytelen szavazatok: 7 (2,88%)
  • nem szavazatok száma (db): 230 (97,46%)

  • igen szavazatok száma (db): 6 (2,54%)

Nagylak – Országgyűlési választások 2018

  • Dr. Lázár János (Fidesz–KDNP) szavazatok száma (db): 188 (67,14%)

  • Dr. Kiss Attila (Jobbik) szavazatok száma (db): 56 (20%)

  • Rója István (MSZP-Párbeszéd) szavazatok száma (db): 27 (9,64%)

  • egyéb jelöltek szavazatok száma (db): 9 (3,21%)

Választókerület

A Csongrád megyei 4. számú, Hódmezővásárhely központú választókerület két járásához 19 település tartozik. A hódmezővásárhelyi és makói járásokban 100 787-en élnek, közülük 81 635-en szavazhatnak.