Nem lesz prezidenciális vagy félprezidenciális rendszer

Népszava

Mérsékelt forradalmárnak tartja magát Lázár János, aki szerint óriási lehetőség és felelősség, hogy húsz év után először adtak a választók egyetlen politikai erőnek kétharmados felhatalmazást. A Fidesz frakcióvezetője állítja, nem akarják maguk alá gyűrni a különböző független intézményeket, csak arra törekednek, hogy szakmailag megfelelő emberek kerüljenek ezekre a helyekre. Egyébként hisz abban, hogy “Isten a történelem ura”.

Nem ciki, hogy mindent és mindenkit maga alá akar gyűrni a Fidesz az ÁSZ-elnöktől kezdve az alkotmánybírókig?

Ha így lenne, akkor tényleg ciki lenne, de nem így van. A szóban forgó tisztségeket nem sikerült betölteni az elmúlt időszakban. Foghíjas az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszéknek és a Magyar Televíziónak sincs elnöke, pedig ezekben az intézményekben közpénz felhasználásáról és demokratikus garanciákról döntenek. A köztársasági elnök is felhívta a figyelmet, hogy nem jó az alkotmánybírók jelölésének módja.

És ezekre a posztokra a megfelelő embereket választják? Az ÁSZ-elnök kapcsán elég sok támadás érte a kormánypártot.

Arra törekszünk, hogy szakmailag megfelelő emberek kerüljenek ezekre a helyekre. Azonban nem csak szakmai felkészültségről van szó. A Fidesz soha nem nyerhette volna el a kétharmados támogatást, ha baloldali meggyőződésű, korábban az MSZP-re szavazó polgárok nem voksoltak volna ránk. Éppen ezért nekünk a jelöléseknél figyelnünk kell a szocialista pártból kiábrándult választókra is. Tudatosan választunk olyan embereket, akiket a közvélemény sokszor a baloldalhoz köt. Bihari Mihály sem titkolta az ilyen irányú meggyőződését, mint ahogyan Warvasovszky Tihamér sem, és ebben az esetben mindegy, hogy az MSZP aktuálisan hogyan gondolkodik a polgármester úrról. Ami az ÁSZ-elnököt illeti, fölhívom a Népszava olvasóinak a figyelmét, hogy az Állami Számvevőszék esetében a nemzetközi példák teljesen elütnek a magyar gyakorlattól. Az Osztrák Szabadságpárt alapítója például az Osztrák Állami Számvevőszék vezetője volt, mint ahogyan a lengyel Lech Kaczynski is hosszú évekig irányította az ottani számvevőszéket. De cseh vagy szlovák példát is hozhatnánk.

Az Állami Számvevőszék korábban nem talált mindent rendben annál, akit önök a testület élére szánnak.

A parlamenti képviselők között lehet jó fölkészültségü szakembereket találni. Domokos Lászlóról mindenki tudja, hogy az elmúlt időszakban képviselői munkáját költségvetési kérdéseknek szentelte. Szakpolitikusként foglalkozott az Állami Számvevőszékkel.
Azokra a személyes típusú támadásokra, vádakra amelyek őt érik, két válasz is van. Egyrészt meggyőződésem, hogy ő akár megyei közgyűlési elnökként, akár parlamenti képviselőként betartotta a törvényeket. Másrészt, ne legyenek illúzióink, bárkit jelöltünk volna erre a tisztségre, hasonló kritikákat kapott volna. Itt nem a jelölt személye a legfontosabb, sokkal inkább a jelölés. A Fidesz a választások után él a választók adta fölhatalmazással.

Forradalmárnak érzi magát?

Mérsékelt forradalmárnak, ahogy ezt már többször mondtam. Óriási lehetőség és felelősség, hogy húsz év után először adtak a választók egyetlen politikai erőnek kétharmados felhatalmazást. ’94-ben az MSZP szavazói nem akartak Horn Gyulának kétharmadot adni, akkor koalíció, ha tetszik, paktum köttetett. Most azonban, aki elment választani, az annak tudatában tette ezt, hogy a Fidesz-KDNP kétharmadot kap. Azt gondolom, hogy a demokráciát a Fidesz nem csökkenti, hanem belakja, hiszen ne feledjük: a rendszerváltó atyák biztosították a lehetőséget a kétharmad elnyerésére…

De amikor kidolgozták a választási rendszert, a kétharmados többség elérhetetlennek tűnt.

Az elvi lehetőségét meghagyták.

A választási rendszer átalakítása is megkezdődött. Önök meghagyják majd annak a lehetőségét, hogy újra kétharmados többség jöhessen létre?

A kétharmad mindig választói akarat kérdése. A rendszer kialakítása egyébként hosszabb időt vesz igénybe. Most létre szeretnénk hozni a parlamentben egy alkotmányozó bizottságot, és ezzel párhuzamosan megindítottuk a választójogi reformot is. Az utóbbiban sok kérdést kell tisztázni. Én az egyéni körzetekre helyezném a hangsúlyt, de lehet, hogy ebben alulmaradok.
A vegyes rendszert tartom a legreálisabb lehetőségnek.

Az ellenzék viszont jogállami ellenforradalmat emleget. Biztosan erre kapott a választóktól felhatalmazást a Fidesz?

Ezt a választóktól kell megkérdezni. Abban viszont biztos vagyok, hogy akik ránk szavaztak, azok pontosan tudták, hogy ez Orbán Viktor számára kétharmados fölhatalmazást is jelenthet. Akik a szövetségre szavaztak, azok a Fidesz kétharmadát akarták. Sőt! Akik otthon maradtak, azok is annak tudatában tették ezt, hogy a Fidesz megnyerheti a választást. Hiszen aki otthon marad, az is szavaz.

Orbán Viktor azt mondta, a háromharmadot szeretné képviselni. Mi van a harmadik harmaddal?

Azt szeretnénk, ha a mostani kormány mindenki kormánya lehetne. Az elmúlt nyolc esztendőben olyan várost vezettem, ahol megtapasztaltam: milyen, ha egy kormány lemond egy városról, mert a helyiek a Fideszre szavaznak. A kétharmados felhatalmazás lehetőség az ország megváltoztatására.
Mi nem rosszabb, hanem egy jobb országot akarunk.

Említette az államfői intelmeket is. Sólyom László visszaküldte a Háznak a kormánytisztviselőkről szóló törvényt, amit szinte módosítás nélkül fogadtak el.

Sólyom László a kormánytisztviselői törvénnyel kapcsolatos kezdeményezésünket, elveinket, elgondolásainkat nem tartotta alkotmányellenesnek.
Észrevételeket fogalmazott meg. A fő probléma az indokolási kötelezettség léte vagy nemléte. Ma Magyarországon van egy nagyon erős munkavállalókat védő szabályozás, amin túl a közszférában dolgozók még egy különleges védelmet is élveznek. Ugyanakkor a társadalmi érdekeket is figyelembe kell venni. Két hónapos felmondással bármelyik köztisztviselő otthagyhatja azt a hivatalt, ami invesztált azért, hogy ő tisztviselő legyen. A magyar állam viszont egy rosszul tevékenykedő munkavállalóval vagy kormánytisztviselővel szemben nem nagyon tehetett semmit. Az államfő azt nem vitatta, hogy a kormánynak joga van átalakítani az ilyen szabályozásokat.

Nagyon hasonló módon küldte vissza az államfő az alkotmánybírók jelöléséről szóló törvényt. Azt is ugyanúgy megszavazzák újra?

Ennek az észrevételnek az értelmezése még zajlik. A köztársasági elnök kimondta: nem jó a jelölési rendszer. Az Alkotmánybíróság működéséhez alkotmánybírók kellenek. Most nem vagyunk abban a helyzetben, hogy az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályokat átalakítsuk, mert meg kell választani a tagokat, hogy működhessen a szervezet. Az alkotmányozáskor megfontolandók lesznek a köztársasági elnök gondolatai, amelyek szerint a törvényhozásnak terítenie kell a felelősséget, hogy ne csak az Országgyűlés, hanem a köztársasági elnök vagy a Legfelsőbb Bíróság elnöke is.
részt vegyen a jelölési és kiválasztási folyamatban. Mindenkit emlékeztetnék, hogy az eddigi egyeztetési kötelezettség számtalan nehézséget okozott. Kiss László alkotmánybíró morális és bírósági ügyeinek krónikája például a Népszavában is rendszeres téma.

Hisz abban, hogy “Isten a történelem ura”, vagyon más forrásból tájékozódik?

Abban hiszek, hogy mindenkinek joga van ezzel kapcsolatban a saját lelkiismereti álláspontját kialakítani. Ezért örülök annak, hogy a vagy “a más forrásból tájékozódik” című bekezdés is belekerült abba a nyilatkozatba, amire önök hivatkoznak. Egyébként hiszek abban, hogy “Isten a történelem ura”, de arra törekszem, hogy minden olyan politikai nyilatkozat, amit az Országgyűlés elé terjesztünk – a Trianonról szóló, vagy a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata – adja meg annak a lehetőségét, hogy világnézeti meggyőződésétől függetlenül bárki csatlakozhasson hozzá. Ezért szerepel a nemzeti összetartozás kapcsán ez a félmondat, és ezért nincs a nemzeti együttműködés nyilatkozatában, hogy “Isten engem úgy segéljen”, vagy “Isten áldja Magyarországot” kitétel, amiről egyébként volt vita.

Államfőként Schmitt Pál azokat is képviselni fogja, akik szerint isten a történelem ura, illetve azokat is, akik másként gondolkodnak?

Egészen biztos vagyok benne. A köztársasági elnöki intézmény független, és nincs olyan politikai erő, társadalmi vagy választói fölhatalmazás, ami ezt az intézményt maga alá tudja gyűrni. Független akkor is, ha közjogi elnök van, és akkor is, ha úgymond a nép embere a köztársaság elnöke. Göncz Árpád elnökségének első felében jóval “közjogibb” elnök volt, mint a kilencvenes évek második felében. Nem hiszem, hogy Mádl Ferencet komoly elfogultsággal vádolhatták volna annak ellenére, hogy öt a konzervatív többség választotta meg. Maga az intézmény nagy függetlenséget biztosít.

De eddig nem jelöltek olyan államfőt, aki olyan szorosan köthető egy párthoz, mint Schmitt Pál.

Már ha a szabad demokraták ügyvivői státusa nem számít szoros kötődésnek!? Göncz Árpád 1990-ben az SZDSZ országgyűlési képviselője volt, korábban pedig a párt legfontosabb politikai döntéshozói közé tartozott.
Rövid ideig kötődött a párthoz. – így van.

A szakmám védelme érdekében valamiféle méltányosságot kérek. Attól, hogy valaki egy párt tagja lesz, ott tisztséget visel, országgyűlési képviselő, közéleti szereplő, még lehet normális és tisztességes ember, aki az egész nemzet érdekeit képviseli.

Sólyom László miért nem maradhatott ezen a poszton?

Az elnök úr tevékenységéről csak elismeréssel lehet szólni. Munkája formálta az elnökről kialakított képet, és sokban hozzájárult az ország összetartozásához, illetve az Elnöki Hivatal méltóságának emeléséhez. Tiszteletet, elismerést, megbecsülést érdemel. De akik most államfőt jelöltek, nem csak személyekben gondolkodtak, hanem köztársasági elnöki típusokban vagy eszményekben is. Van közjogi és van más típusú elnök. Úgy gondolom, hogy az országnak most olyan emberre van szüksége, aki képes a három harmadot az emberek embereként képviselni.

Ezt az intézményi nem akarják megváltoztatni?

Nem! A köztársasági elnöki intézmény alapvetően jól működik. Léteznek részkérdések, amikben lehet az intézményt csiszolni, de sem gyengíteni, sem félprezidenciális, prezidenciális irányba eltolni nem akarjuk. Az elmúlt 20 esztendő köztársasági elnökei kiemelkedően jó munkát végeztek.

Időszerűvé vált a kérdés: büntetőjogi felelősségre vonást vagy leszámolást akar a kormánypárt?

Igazságot, igazságszolgáltatást, és annak a tisztázását, hogy az elmúlt nyolc évben a közpénzek felhasználásában a magáncélok hogyan érvényesültek.  Jogállami eszközökkel, átlátható módon kell megvizsgálni azoknak a felelősségét, akikre pénz volt bízva, és azt, hogyan gazdálkodtak a társadalom által rájuk bízott javakkal. Ez minden országban így van. Nagy-Britanniában is felmerülnek kételyek az előző kabinetet illetően. Fekete lyukakról beszélnek a költségvetésben, és többen is a felelősség megállapítását követelik.

Börtönt?

Komoly gazdasági és társadalmi válság szélén van az ország, ebben nincs vitánk. Ennek első számú felelőse nyilván az, akire a választók rábízták ezt az országot. Egy magára valamit is adó kormányzatnak fontos, hogy tisztázza a saját szerepét. Ezt nem gondolom ördögtől valónak. Attól függ, hogy politikai, jogi vagy erkölcsi felelősségről beszélünk. Az erkölcsi felelősség nem a mi dolgunk. A politikai felelősséget a választók áprilisban eldöntötték. Itt csak a jogi felelősség kérdése maradt nyitva. A büntetőjogi felelősség azért merül fel, mert a szocialisták kriminalizálták a magyar politikát. MSZP-sek ülnek előzetes letartóztatásban, és nagyon komoly büntetőeljárások folynak ellenük. Kormányzásuknak ez az egyik következménye, és ez lett bukásuk egyik oka is. Azért szerepel ez a közbeszédben, mert tucatszám vannak olyan szocialista politikusok, akiket utolért az igazságszolgáltatás. De bennünk nincs prekoncepció.
A költségvetési hiányt, aminek állítólagos elhallgatását többször az elődök szemére vetették, most sem tették közzé. – Világosan fogalmaztunk! Elmondtuk, hogy mekkora a tervezett hiánycél, mint ahogy azt is mindenki tudhatja, hogy ennek tartása a mostani kormánynak a legfontosabb feladata.
Azt azonban nem tudjuk, hogy erre képesek leszünk-e, mert jó néhány csontváz van, amiről most kevés szó esik.

Kósa Lajos felelősségéről sem beszélnek, pedig az államcsőddel kapcsolatos kijelentése meggyengítette a piacot.

Kósa Lajos elmondta a véleményét.  Nem gondolom, hogy ez alkalmas lenne a nyugati pénzpiacok bizalmának megrendítésére. Az elmúlt évek politikája – úgy együtt az egész – alkalmas volt arra, hogy megrendüljön a bizalom. A 2006-O8 hiány ügyét brüsszeli tisztségviselők a mai napig fölróják, csakúgy mint a 2005-ös és 2006-os adópolitikai választási húzást. Ezek nem hitelességjavító kérdések.

És a politikai élet kriminalizálása?
Amit mondanak, az prekoncepció. A mi célunk, hogy válaszoljunk arra a jogos társadalmi elvárásra: mi történt az elmúlt nyolc esztendőben. Akik az MSZP-re szavaztak, azok is ezt akarják. Nekünk soha nem lenne kétharmadunk, ha nem lennének volt szocialista szavazóink, akik szintén elszámoltatást akarnak. Minket azért küldtek a parlamentbe, hogy számon kérjük azokat, akikre korábban a kormányzást és a pénzt bízták. Ma nem talál olyan embert, akinek ne volna érdeke, hogy végre egyszer öntsünk tiszta vizet a pohárba.

Büntetőjogi felelősségre vonást emlegetnek, nem egyszerűen vizsgálatról beszélnek.
– A büntetőjogi vonatkozásokat nem mi vezettük be a politikába. Mire gondoljon egy szavazó, amikor azt látja, hogy Hagyó Miklóst vagy Zuschlag Jánost éppen rabláncon vezetik el…?! – És a Fidesz még több politikust akarna elvezettetni. – Ön az egyik oldalát látja, én pedig azt hallom a képviselőtársaimtól a frakcióban, hogy miért nem történik már ezekben az ügyekben valami. Ami az egyik oldalon sok, az a másikon kevés – ebben nehéz igazságot szolgáltatni. Ezért ezt bízzuk azokra a szervezetekre, hatóságokra, amelyeknek ez a dolguk.

Ha a Fidesznél nyúl valaki a kasszába, annak levágják a kezét?

Igen, le! Miközben sok-sok millió embernek gondot okoz a napi megélhetés, nem lehet azokat a kérdéseket nyitva hagyni, hová tűnik el az állami vagyon. Nézzék meg a BKV ügyét, vagy azt, hogy hány állami projektben folyik büntetőeljárás. Pártpolitikai elfogultságtól, elkötelezettségtől függetlenül láthatjuk, mi mindent loptak szét.

Saját ügyeiket is ugyanilyen vehemensen fogják számon kérni?

Ez a kötelességünk, ezt várják a szavazóink és én ezt fogom képviselni a frakcióban minden képviselőtársammal szemben.