Magyar Nemzet
Az önkormányzatoknak is meg kell tanulniuk, hogy nincsen ingyenebéd – mondta Lázár János lapunknak adott interjújában. A Fidesz frakcióvezetője szerint egyetlen eladósodott település sem számíthat arra, hogy feltételek nélkül kap pénzt az államtól, és szerinte a helyhatóságok konszolidációjában részt kellene vállalniuk a kölcsönt nyújtó pénzintézeteknek is. Lázár ígérete szerint „letakarítják a pályát” azoktól, akik úgy érzik, hogy nekik kell rendet tenni az állam helyett. Szerinte a Jobbik káoszt szeretne teremteni az országban azért, hogy hatalmat szerezhessen. Lázár János elárulta: szívesen folytatná a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának vezetését, de erre még nem érkezett felkérés Orbán Viktortól. Hamarosan minden magyar állampolgár nyomtatott formában is kézhez kapja az új alaptörvényt.
Kolláth György szerint a kormánypártok elmulasztották hatályon kívül helyezni a jelenlegi alkotmányt. Formailag hány alaptörvényünk lesz január 1-jétől?
Az alkotmányjogász téved, mivel hamarosan kétharmados törvényben fogjuk rendezni a jelenlegi alkotmány hatályon kívül helyezésére, illetve az új alaptörvény hatálybalépésére vonatkozó átmeneti szabályokat, és ebben fogjuk ezt a kérdést tisztázni. Természetesen 2012-től egyetlen alaptörvénye lesz Magyarországnak.
Néhány hete egy belga alkotmányjogász arra figyelmeztetett, hogy a határon túli magyarokért való felelősségvállalás rögzítését egyes országok saját belügyeikbe való beavatkozásként értelmezik majd. Ki tudnak védeni ilyen és ehhez hasonló támadásokat is?
Meggyőződésem szerint igen. A miniszterelnök úr még az alkotmány vitájának megkezdése előtt végigjárta a környező országokat, és a határon túli magyarok ügyével – beleértve a kettős állampolgárságot – kapcsolatban sikerült olyan egységet kovácsolnia, amire nem volt példa az utóbbi nyolcvan évben. Megbeszéltük a médiatörvény elfogadása utáni események tanulságait, és ennek eredményeként úgy gondolom, hogy az alkotmány elfogadása után a kormányzati kommunikáció, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, illetve a frakció jól dolgozott együtt az utóbbi napokban.
Javasolták a kormánynak, hogy mindenkihez juttassák el az alaptörvényt. Milyen formában történik majd ez?
Két típusú munka vár most ránk. Egyrészt szeretnénk, hogy mindenki megismerje az új alkotmány végleges verzióját, és büszke is legyen arra. Ennek érdekében minden egyes magyar állampolgárhoz nyomtatott formában juttatjuk majd el a szöveget.
Egy 38 oldalas szöveg esetében ez valószínűleg nem kevés költséggel jár majd.
Ritkán fordul elő, hogy egy új alkotmányt fogad el az Országgyűlés, ezért ebben az esetben a tájékozódáshoz való jog kivételesen fontosabb, mint az ország gazdasági helyzete. Ezen felül további társadalmi egyeztetéseket is kezdeményezünk majd. Azt kértem az egyéni körzetek képviselőitől, hogy lakossági fórumok vagy egyéb társadalmi találkozások alkalmával hangsúlyosan beszéljenek az alaptörvényről. Különös tekintettel azokra a pontokra, amelyekkel kapcsolatban a nemzeti konzultációban fokozott érdeklődés mutatkozott.
A köztársasági elnök hétfőn aláírta az új alaptörvényt, de már a sarkalatos törvényekben megjelenő részletszabályokat várja mindenki. A nyári szünetig mivel végezhet az Országgyűlés?
Ennek az egyeztetése jelenleg zajlik. Legkésőbb 2012. január 1-jéig minden sarkalatos törvénynek meg kell születnie. Ezeknek a törvényeknek a fajsúlyosabb fele, köztük a választójogi, illetve az önkormányzati törvény vagy az igazságszolgáltatás reformja mindenképpen az őszi ülésszakban kerül majd a Ház elé. Az előkészítést azonban már most el kell kezdeni, hiszen szűkös a rendelkezésre álló idő, ezért a társadalmi vitákat, a szakmai és a belső politikai egyeztetéseket májusban–júniusban le kell folytatni. Több szervezet, például a bírói érdekképviselet már jelentkezett, hogy részt kíván venni ebben a folyamatban.
Ezen az ülésszakon végezhetnek bármelyik kétharmados törvény módosításával?
Látom ennek az esélyét, de azon is múlik, hogyan tudunk majd megegyezni a kormánnyal. Annak vagyok a híve, hogy azt a munkát, amit lehet, minél hamarabb végezzük el. A helyzetet bonyolítja, hogy a héten tudjuk megkezdeni a Széll Kálmán-terv törvényhozással kapcsolatos feladatait, amelyek elsőbbséget élveznek. Olyan gazdasági intézkedéseket kell meghoznunk, amelyek nem tűrnek halasztást.
Kósa Lajos azt mondta lapunknak a múlt héten, hogy a választójogi törvény módosítása átcsúszhat 2012-re, mivel az nem annyira feszítő, mint egyéb sarkalatos törvények. Ön viszont az előbb őszi határidőt említett.
Az ezzel kapcsolatos módosításokat idén meg kell hoznunk. Abban egészen biztos vagyok, hogy az önkormányzatokat sem lehet bizonytalanságban hagyni, ezért az őket érintő új törvénynek is meg kell születnie. A frakcióban jelenleg is zajlanak belső egyeztetések az önkormányzatok jövőjét illetően, ezeket a kérdéseket szeretnénk minél hamarabb, de legkésőbb az őszi ülésszakban lezárni. Ugyanilyen a választójogi rendszer és a választási szisztéma kérdése is.
Miben változhat az Országgyűlés előtt fekvő ezzel kapcsolatos kormánypárti javaslat?
A sarokpontokat már kitűztük, de lesznek további konzultációk ebben a kérdésben. Kétszáz fős parlament lesz, és szeretnénk biztosítani a választójogot a határon túli magyar állampolgároknak – ezek nagyjából meghatározzák a kereteket. A vegyes választójogi rendszernek van a legnagyobb támogatottsága a frakcióban, bár felmerült a listás és legalább ugyanolyan arányban a tisztán egyéni körzetekre épülő rendszer lehetősége is.
Az egyfordulós szisztémára való átállásról már döntöttek?
Nem, hiszen még messze a vita előtt járunk. Egyaránt szólnak mellette és ellene is érvek.
Egyre többen gondolják úgy, hogy rendet tennének az állam helyett. A múlt héten megjelent kormányrendeletben szereplő százezer forintos bírság elegendő lehet az állami erőszak monopóliumának egyértelműsítésére?
Az új alkotmány minden ehhez hasonló kérdést megnyugtatóan rendez, mivel rögzíti, hogy csak az állam – kivételes esetben az önkormányzat – lehet az, amely a törvényeket az állami erőszak igénybevételével érvényesíti. Mindez azt jelenti, hogy a büntető törvénykönyvet (Btk.), a szabálysértési törvényt és minden ide vonatozó jogszabályt úgy kell módosítani, hogy az teljesen világos és egyértelmű viszonyokat teremtsen. Arról a továbbiakban sem lehet szó, hogy itt bárki más szerepet kapjon. Ezt a pályát le fogjuk takarítani azoktól, akik úgy érzik, hogy nekik kell rendet tenniük az állam helyett. Erre nem lesz se joguk, se lehetőségük, se eszközük a jövőben. Még annyi se, amennyi eddig volt. Mások káoszt akarnak, mi rendet teszünk.
Ennek ellenére polgárőrök, vagy legalábbis annak látszó csoportok járőröznek egyre több magyar településen, és van, ahol már a csendőrség is megalakult.
A Fidesz-frakció ezt a leghatározottabban elítéli. Álláspontunk szerint a Jobbik káoszt szeretne teremteni az országban azért, hogy hatalmat szerezhessen. Ezt természetesen nem fogjuk engedni, mert az emberek demokratikus választásokon döntötték el, hogy kire akarják bízni az állam működtetését. Minden eszközt megragadunk annak érdekében, hogy ezt a jelenséget azonnali hatállyal fel tudjuk számolni. Ennek érdekében kezdeményezte a múlt héten a Belügyminisztérium a szabálysértési törvény, a Btk., illetve a polgárőrökről szóló jogszabály módosítását.
A Jobbik elnöke tévévitát is szeretne a magyar–cigány együttélésről a miniszterelnökkel, míg az MSZP romaügyi kerekasztalt szervezne. Lesz Orbán–Vona-vita?
Tévévita helyett a munka és a tanulás lehetőségét kell biztosítani a romáknak.
A korábban említett rendvédelmi szigorításokhoz kapcsolódik az alkotmányban rögzített ön- és tulajdonvédelem joga, sőt az életfogytig tartó szabadságvesztés lehetősége is.
Az ön- és tulajdonvédelemhez való jog azt jelenti, hogy a Btk.-t és a büntetőeljárásról szóló jogszabályokat meg kell változtatni annak érdekében, hogy a védelemhez mindenkinek joga legyen. Ha ma betörnek a Magyar Nemzet olvasói közül valakihez, és az alaposan megveri a betörőt, akkor ez a tette aránytalan önvédelemnek minősül. Úgy gondolom, hogy ez tarthatatlan gyakorlat.
Orbán Viktor az önkormányzatok eladósodottságával kapcsolatban azt mondta, hogy húzni kell egy vonalat, és rendezni kell az adósságot. Ez teljes konszolidációt jelent?
Intenzíven foglalkozunk ezzel a kérdéssel a frakcióban, és fogunk is javaslatokat tenni a kormányzat számára. Azt azonban az önkormányzatoknak is meg kell tanulniuk, hogy nincsen ingyenebéd. Határozottan ellenzem a feltétel nélküli teljes konszolidációt. Fontos alapelv: egyetlen önkormányzat sem számíthat arra, hogy feltételek nélkül kap pénzt az államtól. Azt is hozzá kell tenni, hogy itt nemcsak az államnak, hanem a bankoknak is lenne szerepük, hiszen a devizahitelek árfolyamváltozásán sokat kerestek a pénzintézetek. Ezért úgy gondolom, hogy a lakossági devizahitelek után az önkormányzati hitelek esetében is egyeztetéseket kell kezdenünk a bankszövetséggel. Olyan konstrukciót kell kidolgozni, amelyben az önkormányzat is vállalja a felelősséget, illetve a bankok is megfontolják a segítségnyújtás lehetőségét.
Milyen feltételeknek kell majd megfelelniük azoknak az önkormányzatoknak, amelyek tiszta lappal akarnak indulni?
A települések hatékony vagyon- és létszámgazdálkodását mindenképpen feltételül kell szabni. Meg kell fontolni azt is, hogy az állam milyen önkormányzati feladatokat tud átvenni, illetve végig kell gondolni annak a lehetőségét, hogy az önkormányzati vagyon működtetésében milyen szerepe lehet az államnak az adósságrendezés fejében.
Mekkora összegre lenne ehhez szükség állami részről, és mi lesz azokkal a településekkel, amelyek ezután is rosszul gazdálkodnak majd?
A 20-25 éves hiteltörlesztési intervallum ellenére csak az adott évben érdemes gondolkodnunk, figyelembe véve a költségvetés teherbíró képességét. Az adósságrendezésben való részvételt nem kötelező elfogadniuk a településeknek, az államnak egy feltételekhez kötött ajánlatot kell tenni, aminek az elfogadásáról minden képviselő-testület maga dönthet. Az önkormányzatiság elve semmilyen módon sem sérülhet, és azt sem szeretném, ha az önkormányzatokat vagy a polgármestereket most bűnbaknak kiáltanák ki. A 3200 önkormányzat adósságállománya 800-1000 milliárd forint, a magyar államé pedig 21 ezer milliárd fölött van. A felelősség rájuk eső részét vállalniuk kell, de nem lehet minden balhét elvitetni az önkormányzatokkal. A Gyurcsány-kormány kényszerítette a településeket külső források bevonására.
A jelenlegi polgármestereket érinti az a változás, hogy várhatóan 2014-től nem lehetnek egyszerre országgyűlési képviselők is. Hogyan valósul majd meg az önkormányzatok képviselete a következő ciklusban?
Ez egy nagyon jó kérdés. Egyébként éppen ez a képviseleti jog indokolhatta volna a második kamara jogosultságát, de miután azt elvetettük az alkotmányozás során, ennek a megoldását az önkormányzati törvényben kell majd rendezni. A törvényhozás munkájához az önkormányzatoknak valamilyen szinten 2014től is hozzá kell járulniuk. Ez egészen biztos, de ennek a formájáról most még nem tudok semmit mondani.
Korábban bejelentette, hogy 2014-től nem indul újra Hódmezővásárhelyen. Országgyűlési képviselőként megméreti majd magát?
Az a legfontosabb, hogy az ember először a saját választóival tisztázza a viszonyokat. Továbbra is azt tartom egészségesnek, ha néhány ciklus után felajánlom a lehetőséget a váltásra. A hódmezővásárhelyiek persze mondhatják azt, hogy rám tartanak igényt a továbbiakban is, de szerintem sok tehetséges fiatal van, akinek érdemes lenne lehetőséget biztosítani. Ha ez az első vagy második ciklusom lenne, akkor biztosan a várost választanám.
Visszatérve a jelenbe: május 9-én frakcióvezetőt választ a Fidesz. Érkezett már felkérés a miniszterelnöktől, hogy folytassa?
Nem kaptam még felkérést. A miniszterelnök úr a Fidesz országos listájának vezetőjeként mérlegeli, hogy milyen jelöléssel kíván élni.
Számít arra, hogy önt jelöli Orbán Viktor?
Igen. A miniszterelnök és a képviselőtársaim majd eldöntik, hogyan értékelik az elmúlt egyéves munkámat, adnak-e mandátumot a folytatásra. Igyekeztem a vállalt feladatokat lelkiismeretem és tudásom szerint elvégezni, ennyire futotta. Nekem jókor jön ez a személyemről szóló szavazás, hiszen nagy csaták előtt állunk házon belül és kívül egyaránt.
Lesz vagy lesznek kihívói?
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nagy az érdeklődés ez iránt a munka iránt a frakcióban. Nagyon örülnék neki, ha mások is jelentkeznének, sőt felvetettem egyszer a rotációs rendszer lehetőségét is. Isépy Tamás mindig azt mondta, hogy a temető pótolhatatlan emberekkel van tele, és szerintem ez a politikára is igaz. A politikai temető is pótolhatatlan emberekkel van tele.
A hangjából kicsengő szarkazmus összefüggésben van az elmúlt hónapokban elszenvedett népszerűségvesztéssel?
Semmiképpen. A frakcióvezető munkája konfliktusokkal teli feladat, amelynek elviseléséhez hidegvérre és öniróniára egyaránt szükség van. Mielőtt elvállaltam ezt a munkát, megkérdeztem volt frakcióvezetőket, Szájer Józsefet, Lendvai Ildikót és Szekeres Imrét, akik nem sok jóval biztattak. És igazuk is lett. Azonban nem vagyok az a típus, aki megfutamodik a kihívások elől, ezért ha úgy ítélik meg a képviselőtársaim, akkor szívesen vállalom tovább is ezt a munkát.
(Szilágyi Richárd)