Népszabadság
Sértett ember, súlyos felelőssége van a rendszerváltás csődjében – minősíti Sólyom László volt államfőt Lázár János, aki rebellis alkatnak mondja magát.
Nagy téteket tenne rá, hogy Matolcsy Györgynek hívják március 2-től a jegybank elnökét?
Miniszterelnök urat ismerve, nem szoktam tétet tenni. Nem szeretek találgatni. Biztos lehet benne, Orbán Viktor körültekintően fog eljárni. Választóként azt szeretném, ha tisztességes ember lenne a jegybank elnöke.
Matolcsy György tisztességes ember?
Sok tisztességes ember van, Matolcsy György is az. A jelenlegi jegybankelnök hagy maga után kívánnivalót.
Simor András nem tisztességes?
Szerintem nem.
Ez nagyon súlyos megállapítás a független jegybank elnökéről. Miért ne lenne az?
Aki a nemzeti bank élén áll, annak ügyelnie kell arra, hogy közmegbecsülés övezze. Aki a jövedelmét adóoptimalizálás céljából offshore cégeken keresztül vezeti, azt én ügyeskedőnek tartom, és méltatlannak a jegybank vezetésére.
Simor András a titkárságán nyilvános betekintést engedett a vagyonának hazahozatalát igazoló iratokba a parlamenti költségvetési bizottság számára.
Ez etikai kérdés. Az ügy a jegybank általános megítélésére nyomta rá a bélyegét. Elképzelhetetlennek tartom, hogy a német, a francia jegybank elnöke olyan ember legyen, aki offshore lovag. Ez bizalomvesztéshez vezet, és megfagy körülötte a levegő. A saját bankár barátain kívül meg is fagyott körülötte a levegő.
Azért volt fagyos a viszony, mert nem alkalmazott unortodox jegybanki eszközöket a gazdaságélénkítéshez, a hitelezéshez. A kormány és a miniszterelnök ezt várta volna el.
Ez nem szívesség lett volna, hanem kötelesség. Az alkotmány és az alaptörvény szerint is a jegybanknak kötelessége együttműködni a mindenkori kormánnyal a gazdasági növekedés érdekében. Hiba, ha a jegybankelnök politikai ízlés alapján dönti el, kivel működik együtt, kivel nem. Nem valamilyen színű kormánnyal kell együttműködnie a jegybankelnöknek, hanem az országgal. Simor András politikai értékítélet alapján válogatott az együttműködés minőségében és mélységében. Ez súlyos hiba volt, és az országnak károkat okozott.
Tud konkrét példát mondani?
A gazdasági növekedés érdekében a jegybank nem vetett be minden lehetséges és legitim eszközt. Azt szeretnénk, ha olyan jegybankelnök lenne, aki betartaná a hazai és a nemzetközi etikai és szakmai mércéket. Bárki lesz az, tiszteletben fogjuk tartani a jegybank és az elnök függetlenségét is.
Másodlagos piacokon kötvényvásárlás, jegybanki devizatartalék egy részének IMF-adósságszolgálat törlesztésére való felhasználása?
Nem vagyok bankár és nem vagyok jegybankár. Azt gondolom, az a jó együttműködés, ha a jegybank és a kormány megtalálja a közös nevezőt. A Fidesz kiszámítható, stabil megoldást szeretne.
Matolcsy György megnyugtató lenne?
Nyomatékosítani szeretném, hogy a miniszterelnök jelöl és dönt. Matolcsy Györgynek a Fideszben nagy a legitimitása. Nem szabad elfelejteni, 2010 óta sikerült három százalék alá szorítani a költségvetési hiányt. Ebben Matolcsy Györgynek megvannak a személyes érdemei és eredményei. Voltak lépések, melyeket sokan vitattak, de sikerre vezettek. Nevéhez fűződik a bank adó, a tranzakciós illeték, az energia szektort sújtó adó, az egykulcsos személyi jövedelemadó, és a 3 százalék alatti költségvetési deficit. Ezeket több ország alkalmazza és követi.
És a „keleties” megoldásokat preferálta… Ön szerint sem igaz az a hír, miszerint az Orbán–Putyin–találkozón körvonalazódott, hogy az oroszok 4,6 milliárd dolláros magyar állampapírt jegyeznének le, rendkívül kedvező 2,25 százalékos kamat mellett?
Ennek a hírnek nincs valóságalapja. A találkozó reálpolitikát tükröz, hiszen Magyarország és Oroszország energiakérdésekben elválaszthatatlannak tűnik egymástól.
Volt idő, amikor Orbán Viktor arról beszélt, nem leszünk a Gazprom legvidámabb barakkja… Az orosz kapcsolat mit jelent Magyarország számára?
A múltban, 1848-ban, 1956-ban nem sok jót jelentett. A jövőben talán ez változik. Úgy áll a helyzet, mint Bethlen Gábor erdélyi fejedelem idején, a XVII. században, amikor a török és az osztrák között próbáltunk egyensúlyozni. Most a németek és az oroszok között próbálunk talpon maradni. Aki a magyar történelem iránt érdeklődik, megértheti, hogy mi a magyar nemzetstratégia ma, amikor nagyhatalmak között kell Magyarországot pozicionálni. Törökország fontos hatalom, Németország a világ harmadik legerősebb gazdasága, Oroszország nagy erőt képvisel. Nekünk ebben a térben kell jól mozognunk. Egy Orbán–Putyin-találkozó soha nem csak arról szól, hogy a gázvezetéken mennyiért jön a gáz.
A túlzott deficiteljárás brüsszeli megszüntetése prioritás?
Ez fontos cél. Nincs ok arra, hogy benn tartsanak bennünket. Teljesítettünk minden paramétert, ezért remélem, nem elfogult politikai döntés születik, hanem objektív szakmai. Ne várjanak többet tőlünk. 2004 óta minden magyar állampolgár áldozatot hozott ezért. Szeretnénk, ha ezt sportszerűen elismernék.
A 495 millió euró „kampánypénz” lenne a kormány számára.
Minden forint számít, de az ország önbizalma és jövője szempontjából lenne fontos. Az állam pénzügyeinek rendbetétele után a választók szociális ügyeivel kell foglalkoznunk, hiszen demokráciadeficitnek nyoma sincs.
Erre az ellenzéknek, Brüsszelnek, és Sólyom Lászlónak is van a válasza…
Az átlag magyar választó számára nem ez a kérdés. Demokráciadeficit nincs, ellenben megélhetési probléma van. Ez lesz a 2014-es választások kérdése. A kormánynak például az energiaszolgáltatókkal szemben, a rezsiköltségek csökkentésével be kell tudnia bizonyítani, hogy Magyarországon az életkörülmények javíthatóak.
Ön 30 százalékos rezsicsökkentésről is beszélt.
Világosan szeretnék beszélni: mindenki tudja, hogy Magyarországon a rezsi szegénnyé teszi az embereket. Az átlagjövedelem 30 százaléka, amit havonta rezsire kell költeni. Ez tarthatatlan arány. Több millió családról beszélünk. Sokan összefüggésbe hozzák ezt azzal, hogy az energiaágazatot Magyarország az 1990es években privatizálta. Ez hiba volt. Meggyőződésem, hogy 30 százalékos rezsicsökkentés érzékelhető változáshoz vezet. A gáz és az áram ára csökkent január elsejével. 2014 júniusában 30 százalékkal kevesebb kell legyen az áram, a gáz ára mint 2012 decemberében volt.
Nincs luxusprofit Marie-Theres Thiell, az Elmű-Émász igazgatósági elnöke szerint. A Népszabadságnak azt mondta, a villamosenergia-számla 30 százalékát az áfa teszi ki, 30 százalékot fizetnek az MVM-nek, ha a harmadik 30 százalékot elveszítik, lehúzhatják a rolót, mert ez szolgál a működtetésre, a bérek kifizetésére.
A magyar átlagjövedelem havonta 300-400 euró! Mennyit keres egy áramszolgáltató vezetője? Harmincezer eurót, per hó? Hol itt a realitás? Azért tudtak százmilliárdokat kivinni az energiaszolgáltatók, mert az embereket szegényekké tehették. Az állam nem védte meg polgárait. A profitot és a költséget igazítani kell az emberek fizetőképességéhez.
Ezt színtiszta populizmus.
Ez színtiszta igazság. És a privát szektorról beszélünk. Kapitalizmus van. Akkor mondok mást. Egy állami vízműnek a vezetője 2,5-3,5 millió forintot keres, miközben a nyugdíjas nem tudja kifizetni a vízdíjat. Nem hinném, hogy ez igazságos lenne.
De a vízművek esetén önkormányzati résztulajdon is van. Gyulán a nagyvárosi fideszes polgármesterek palotaforradalmáról szóltak a hírek, kompenzációt követelnek.
Miért volt a tiltakozás? Azért, mert az állami és önkormányzati tulajdonban lévő vízművek a helyi politikai elit szponzorai. Városi kádertemetőként funkcionálnak, helyi politikusokat és politikai kapcsolatrendszereket finanszíroznak sok esetben. Cserében irreálisan magas költségekkel működhetnek.
Fideszeseket is szponzorálnak? Most tiltakozó fideszes polgármestereket is hírbe hoz…
Senkit nem hozok hírbe! Ez az elmúlt 20 év rossz kompromisszuma, amit most felszámolunk. Aránytalanul magas költséggel dolgoznak ezek a cégek, és a költségcsökkentés lehet eszköze és fedezete is az ár csökkentésének. A helyzet igazságtalan és tarthatatlan.
Gyulán a miniszterelnök rendíthetetlen volt e téren?
Igen. Elég keményen képviseli azt az álláspontot, hogy az önkormányzati és állami tulajdonban lévő közműcégeknél a működési költség csökkentése a fedezete lehet a rezsicsökkentésnek. Nem a vízközművállalat minimálbéren foglalkoztatott dolgozójának a fizetéséről beszélek, hanem a vezetőkről, a beszállítókról, az anyagköltségről, a dologi költségről.
A cél az államosítás? Matolcsy György novemberben a svábhegyi templomban azt mondta, aki helytelenül privatizációs vagyonhoz jutott a természetes monopóliumok területén, attól vissza fogjuk venni, mert önként visszaadja, mert olyanok lesznek a feltételek.
Az energiacégeket nem akarjuk sem kiszorítani, sem államosítani. Egy új egyezség megkötése a cél. El kell döntsék, hogy az európai üzleti modellnek megfelelő tisztességes haszonnal megelégszenek-e és maradnak, vagy extraprofitot akarnak. A korábbi üzleti modellnek vége van, és ha ezt nem veszik tudomásul, állunk a tárgyalások elébe. De nem államosítással, hanem tisztességes üzleti alkuval. Az E.ON tisztességesen ki lesz például fizetve.
Mikor zárul az E.ON-tranzakció?
Január végéig a feltételek megtárgyalása megtörtént. Jelenleg a technikai kérdésekről folyik a konzultáció. Júniusra a tranzakció kifizetésekkel együtt lezajlik. A magyar állam stratégiai célja, hogy az energiaszektorban erős pozíciói legyenek, a versenyképesség érdekében is. A magyar ipar nemcsak azért veszíthet a versenyképességéből a következő évtizedben, mert emelkednek a munkabérek, hanem mert drága az energia. Nem lesz mindegy, hogy a Mercedes vagy az Audi mennyiért kapja az áramot. Ez fogja eldönteni, hogy jönnek-e új ipari vállalatok Magyarországra, vagy bővítenek-e. A magyar állam tisztességes üzleti alkukat szeretne végrehajtani, ha erre szükség lesz.
Visszatérve a demokráciadeficitre, Sólyom László Bernben azt mondta, hogy Roosevelt amerikai elnök idején még puszta fenyegetésnek számító court packing – vagyis a legfőbb bírói testület, az Alkotmánybíróság kibővítése saját emberekkel – Magyarországon megvalósult.
Nem tartom hitelesnek a kritikát. Nem szeretem, ha valaki a saját hazáját külföldön szidja. Másrészt, úgy tudom, Sólyom László a Magyar Demokrata Fórum elnökségi tagja és embere volt, és az MDF csinált belőle alkotmánybírósági elnököt. Talán ez az igazi politika!
Nem volt sem „pártkatona”, sem Antall József miniszterelnök kancelláriaminisztere… A rendszerváltás szimbolikus, Duna-körös alakja volt. Az MDF meghatározó embere volt, az 1980-as években alkotmányjogi szakértője. Mert jogtudós volt.
Mert jogtudós volt, és az MDF embere.
A „fideszes” alkotmánybírákról ez nem mondható el.
Nem mindegy, ki mondja. Egy húszéves egyetemista kritikája hiteles, a rendszerváltás alapítójának kritikája egy sértett ember hangja.
Gyuláról Orbán Viktor állítólag rosszallással említette meg, hogy Sólyom László „érdeme” volt a láthatatlan alkotmányozás.
Nem először mondom, hogy Sólyom köztársasági elnök úrnak több minőségében is súlyos felelőssége van a rendszerváltás csődjében.
Nagyon súlyos szavak ezek is.
E tekintetben is rebellis alkat vagyok. Sólyom László szerint most tolódik el a jogi alkotmányozás a politikai alkotmányozás felé, és ez „fájdalmas és veszedelmes visszalépés”. 2010 óta azért emelnek be egyes rendelkezéseket az alkotmányba, hogy kivonják azokat az Alkotmánybíróság ellenőrzése alól. A hatalom a parlamenti többség, gyakorlatilag a miniszterelnök kezében összpontosul. Sértett ember. Személyeskedése nem méltó egy volt köztársasági elnökhöz.
Orbán Viktor szava nem megkérdőjelezhetetlen a parlamenti kétharmad előtt?
Ha valakinek a német típusú miniszterelnöki rendszer magyarországi bevezetésével kapcsolatban vannak „történelmi érdemei”, az Sólyom László.
Az, hogy az Alkotmánybíróság ne hivatkozhasson a korábbi döntéseire, olyan, mintha az orvosoknak azt mondanák, felejtsék el korábbi tapasztalataikat. Így Kósa Lajos javaslatát csak olyan bírók tudnák betartani, akik nem ismerik az alkotmányjogot, vagy szándékosan le akarják rombolni – ez Sólyom László véleménye. Mi a válasza erre?
Semmi.
Az alkotmányos szintű átmeneti rendelkezések az MSZP-t az MSZMP utódpártjaként definiálták, és kimondták, hogy osztoznia kell a felelősségben. Miért döntöttek úgy Gyulán, hogy az „MSZP-t mégsem írják bele az alaptörvénybe? Ez gesztus a legnagyobb ellenzéki pártnak?
Mert az „MSZP” egy múló állapot. A történelem ezt bizonyítja…
Hogyan?!
Már ami az elnevezést illeti.
(Csuhaj Ildikó)