Jelentős fejlesztési lehetőségek rejlenek Makón és a térségében – mondta portálunknak Lázár János. A város és a térség országgyűlési képviselője úgy véli, a munkanélküliség minimálisra szorítása után a következő évek legfontosabb feladata a fizetések emelése lesz.
Már az első nap összegyűjtött 1300 aláírást, amely első lépcső a képviselő-jelöltséghez vezető úton. Milyen kampányra számít?
Mindenekelőtt szeretném megköszönni minden makói és a térségben élő támogatását! Komoly felelősségnek tartom, és igyekezni fogom megszolgálni mindazt a bizalmat és együttműködést, amit most és az utóbbi négy esztendőben kaptam. A választási kampány sajnos hangos, erős és vitatkozós lesz. Szeretném, ha ezek a viták Makó és a térség jövőjéről szólnának, nem pedig a személyeskedésről. De nincsenek illúzióim. A választási kampányok eldurvulnak Magyarországon, mert vannak reménytelen helyzetben lévő politikai csoportok, melyeknek a hatalom és a saját politikai ismertségük növelése érdekében a gyűlöletkeltés és a megosztás sem drága.
A makói-vásárhelyi választókörzet 19 településén mintegy 100 ezren élnek. Hogyan tartja majd velük a kapcsolatot?
Az elmúlt négy esztendőben igyekeztem minél több emberrel személyesen találkozni. Egy parlamenti képviselő dolga, hogy segítséget nyújtson. Ahhoz, hogy a Makón és a térségben élőknek segíteni tudjak, először meg kellett ismernem őket, meg kellett értenem a céljaikat, a gondolkodásukat és a nehézségeiket. Továbbra is azt tartom a legfontosabbnak, hogy minél több emberrel személyesen találkozni tudjak, de a helyi médián keresztül is ismertetni fogom a programomat, az elképzeléseimet. Természetesen országos kérdések is napirendre kerülnek majd, hiszen a parlamenti képviselő másik feladata, hogy az itt élők érdekeit képviselje a törvényhozásban és megpróbálja garantálni az emberek személyes biztonságát. Ez az országon belüli biztonságot éppúgy jelenti, mint a határok védelmét. Az Európai Unió folyamatosan nyomás alatt tartja Magyarországot annak érdekében, hogy ránk kényszerítse a kötelező betelepítési kvótát. A makói és a térségben élő polgárok világosan és egyértelműen jelezték a népszavazáson, nem támogatják, hogy hazánk illegális bevándorlókat fogadjon be. Olyan képviselőket kell választani, akik ezt garantálni tudják. Történelmi választás előtt állunk, ha olyan képviselők alkotják az Országgyűlést, akik engednek az uniós nyomásnak, akkor Magyarország visszavonhatatlanul meg fog változni a következő években.
A legutóbbi hírek szerint már 10 ezer embert akarnak betelepíteni hazánkba. Meddig lehet tartani a magyar álláspontot, azaz, hogy nem fogadjuk el a kötelező betelepítési kvótát?
A makóiak értik ezt a problémát, hiszen Nagylaknál naponta tucatjával akarnak bejönni az illegális bevándorlók. Folyamatosan figyelemmel tartottuk a térséget, attól féltünk, ha kerítéssel lezárjuk a magyar-szerb határszakaszt, az illegális bevándorlás áttevődik ide, a román határra. Visszatérve a kérdésére, az unióban egy vita zajlik arról, milyen Európát akarunk. Vannak, akik megingathatatlanul azt gondolják, Európában tömegesíteni kell, ennek az eszköze pedig a bevándorlás. A németek számára a nekik felesleges bevándorlók szétosztása is fontos – ez szó szerint benne van a német nagykoalíciós megállapodásban. Azokat, akik nem kellenek nekik, a kelet-európai országokba telepítenék át. Két út áll előttünk: vagy bevándorló országgá leszünk, vagy megpróbáljuk megőrizni a nyelvünket, a nemzeti identitásunkat, és a magyar, a makói fiatalok támogatásával erősítjük meg az országot. Amennyiben a térségben élők bizalmat adnak nekem az áprilisi választásokon, a bevándorlás ellen fogok fellépni, és a magyar családok támogatásáért fogok dolgozni. Azt javaslom a makóiaknak, hogy a képviselőjelölteket kérdezzék meg, bevándorlásellenesek vagy bevándorláspártiak. Ebben a kérdésben világos beszédre van szükség.
Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben tartott évértékelője kicsit más volt, mint a megszokott. Az ön számra melyek voltak ebben a legfontosabb gondolatok?
A miniszterelnök az ország előtt álló kihívásokról beszélt, amelyek közül talán a legfontosabb a bevándorlás. Amennyiben az uniós tervek szerint Magyarországra betelepítenek 100-150 ezer embert, akkor állást, szociális ellátást, nyugdíjat kell biztosítanunk nekik. A kérdés az: ha az állam a magyaroknak sem tud olyan mértékű segítséget adni, amekkorát szeretne, miből adunk a betelepülőknek? A beszéd másik fontos része arról a munkáról és azokról a sikerekről szólt, amelyeket az elmúlt években közösen elértünk. A képviselői munkám legfontosabb eredményének azt tartom, hogy minimálisra csökkentettük a munkanélküliséget, és jelentősen javítottuk a közbiztonságot. A választókerületben volt olyan település – Magyarcsanád –, ahol 26 százalékot is meghaladta a munkanélküliség 2010-ben. Most 4 százalékos. Kimagaslóan jók az adatok Makón is, ahol 11 százalékról indultunk, és ma már 3 százalék alatti munkanélküliségről beszélhetünk. A makói vállalkozások országos viszonylatban is kimagasló mértékű munkahelyteremtő támogatást kaptak, aminek érezhető az eredménye. Ami pedig a közbiztonság megerősítését illeti: 2010-ben Makón közel 1700 bűncselekményt követtek el, ami mára ötszázra csökkent. Hasonló mértékben sikerült visszaszorítani a rablások és lopások számát is. Makó ma sokkal biztonságosabb, mint 8 évvel ezelőtt volt. A városra a jövőben kisrégiós szerep vár, a határon túli magyar településekkel való kooperáció erősítésében sok feladata lesz. Makó jelentőségét és az itt élők munkáját a megye nevének Csanád-Csongrádra változtatásával szimbolikusan is elismerte az országgyűlés.
Egy fideszes politikus, miben tér el a többi párt politikusaitól?
Mindenekelőtt függetlenségpárti, az ország szuverenitásának megerősítésén dolgozik, bevándorlásellenes és a bajok orvosságának a munkát tartja. A kormány célja, hogy aki képes, tud és akar dolgozni, annak legyen munkahelye, és a béréből meg is tudjon élni. Ennek az első felét teljesítettük, most a másodikon a sor. Országgyűlési képviselőjelöltként a programom egyik legfontosabb eleme a béremelés. Emelnünk kell a fizetéseket a közszférában, így az óvodákban, az iskolákban, az egészségügyben és a szociális szférában, de a magánszektorban is. Utóbbi érdekében az államnak további adó- és járulékcsökkentéssel kell segítenie a munkaadókat. Magasabb fizetések nélkül az emberek nem tudnak boldogulni. Meggyőződésem szerint nettó 10 százalékos reálbér-emelkedésre van szükség a következő években is. Amennyiben megválasztanak, azon fogok dolgozni, hogy a makói térségben ez minél magasabb legyen. Makón az átlagnyugdíj alig éri el a 100 ezer forintot, a fizetések is alacsonyabbak, mint az országos átlag. A következő években közös munkával elérhetjük, hogy az itt élők többet keressenek.
A városfejlesztési program két nagy eleme a 2,66 milliárdért épülő könyvtár és a 9,5 milliárdért bővítendő fürdő. Mit vár ezektől a fejlesztésektől?
A két beruházás eredményeként bővülnek a térségben élők lehetőségei, élhetőbbé, fejlettebbé válhat a város. Ezért épül a fürdő, az új uszoda, a könyvtár, ezért újítjuk fel teljes egészében az Almási-iskolát, és ezért valósul meg a Honvéd városrész rekonstrukciója is. Ilyen eredményekre, figyelemre az elmúlt évtizedekben nem számíthatott a város.
A térségben is sok fejlődés tapasztalható. Milyen kihívásokkal kell szembenézni az elkövetkező években?
Tizenkilenc település és összesen 100 ezer ember tartozik a választókörzetbe. A nagyobb városok 9-10 milliárdos intézmény- vagy közlekedésfejlesztési beruházások megvalósításán dolgoznak, annak érdekében, hogy javuljon a térség versenyképessége, míg a kistelepülésen a csökkenő születésszámmal és a kiüresedéssel kell felvennünk a harcot. Kövegyen vagy Magyarcsanádon más nehézségek vannak, mint Makón, és akad olyan település is, amely a fennmaradásáért küzd. Csanádpalota például csődbe jutott. Az országgyűlési képviselőnek az a kötelessége, hogy minden polgárnak segítséget nyújtson, és minden településnek megteremtse a fejlődés lehetőségét. Az elmúlt években ezért dolgoztam, és ehhez kérek bizalmat a következő esztendőkre is.
Az egyik legnagyobb eredményének a hadiözvegyek, hadiárvák helyzetének rendezését tartotta.
Hódmezővásárhelyről indult a kezdeményezés, hogy rendezzük, azok helyzetét, akik édesapja 1939 és 1945 között csendőrként vagy katonaként vesztette az életét. 1950-ig kaptak járadékot, ezt azonban Rákosiék elvették, mondván: aki a Szovjetunió ellen harcolt, az háborús bűnös. A rendszerváltás után kaptak egy egyszeri összeget, majd elfeledkeztek róluk. A kormány a járandóság megállapításával mindenekelőtt azt szerette volna leszögezni, hogy nem bűnösként, hanem nemzeti hősként tekint azokra, akik az életüket áldozták ezért az országért. Makón ma 400 érintett él, a legfiatalabb 1945 májusában született. A javaslatomra a Parlament 2016-tól havi juttatást állapított meg számukra, amely kezdetben 8550, majd 8810 forint volt, ezt január elsejétől havi 10 ezer forintra tudtuk emelni. Az emelésről törvényjavaslatot nyújtottam be, amit 145 szavazattal ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadott el az országgyűlés. 8-10 évnyi munkám van abban, hogy mindezt meg tudtuk valósítani.
Amennyiben ismét bizalmat kap a szavazóktól, mi az, amit meg szeretne valósítani?
Makó és a térség hatalmas lehetőségek előtt áll. Az ország keleti részén még van olyan munkaerő és növekedési tartalék, ami segítheti hazánk versenyképességének javítását. Amennyiben Magyarország 4 százalék körüli gazdasági növekedést szeretne elérni a következő években is, akkor ezeken a településeken kell fejlesztenünk. Békés és Csongrád megyék keleti, Bács-Kiskun déli, Baranya és Somogy déli része az a terület, ahol még van fejlesztési potenciál. Ahhoz, hogy ezt ki tudjuk aknázni, támogatni kell a magyar kis- és középvállalkozásokat. Az az érdekünk, hogy Makón és a térségében minél erősebbek legyenek a vállalkozók, mert ők teremtenek munkahelyeket, és segítik a befizetett adóval a települések fejlődését. A helyi gazdaság megerősítéséhez nagyon fontos az infrastruktúra további fejlesztése is. Szegednek regionális centrumként erősítenie kell Makó és Vásárhely térségét, de ki kell használnunk a Békéscsabával és Békés megye szomszédos részeivel, így például a nagy fejlesztések előtt álló Mezőhegyessel való együttműködésben rejlő lehetőségeket is. A kormány az élelmiszer-, a jármű-, a vegyipar és a könnyűipar fejlesztésében még lát versenyképességi tartalékot. A jövőben ezen ágazatok szerepe felértékelődhet.
Említette, hogy március elsején kezdi a kampánykörútját…
Szoros lesz, mert április 8-ig nincs sok idő, de minden településre el fogok látogatni. Szeretnék minél többször és minél többet személyesen beszélgetni, egyeztetni a térségben élőkkel az elmúlt évek eredményeiről és a következő évek feladatairól. Azért szeretnék dolgozni, hogy a választókörzetben élők boldogulni tudjanak, függetlenül attól, hogy Makón, Vásárhelyen, Kövegyen vagy Nagylakon laknak. A térségben megvan a lehetőség a fejlődésre, és sokkal többet érdemelnek az itt élők, mint amit az elmúlt 30-40 évben kaptak.