beol.hu
A mezőhegyesi Ménesbirtok 2016 őszén került állami irányítás alá. Termőre fordult az azóta elvégzett munka, a birtok nyereséges évet zár 2021-ben, miközben kihívásokkal teli volt az idei esztendő. Szólt ez az időszak a járványból való kilábalásról, a történelmi mértékű fejlesztésekről, a klímaváltozásról és az európai energiaválság okozta inflációról. Erről is beszélgettünk Lázár Jánossal, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. fejlesztéséért felelős kormánybiztossal.
– A Ménesbirtok lehet a magyar agrárium zászlóshajója, európai hírű mintagazdaság – e célkitűzések útján most hol tart a társaság?
– A magyar kormány döntött, a Ménesbirtok a nemzeté és az is marad. A parlament elfogadta azt a jogszabálycsomagot, ami lehetővé teszi, hogy tartósan köztulajdonban, közérdeket szolgálva működjön tovább a gazdaság. Létrejött a közfeladatot ellátó Jövő Nemzedék Földje Alapítvány, ami várhatóan 2022. január elsejétől ennek a vállalatnak az új tulajdonosa lesz. Az állam olyan alapítványra bízza a cég kezelését, aminek a legfontosabb feladata az itteni közösség szolgálata. Ezt a vagyont az idők végezetéig a közcél és közfeladatok érdekében kell működtetni. Azt tartom a legfontosabbnak, hogy 30 év után Mezőhegyes hányattatott sorsa végre rendeződött. Az új konstrukció a legbiztosabb garancia arra, hogy privatizációra ne kerülhessen sor: a birtokot soha többé ne lehessen magánkezekbe átjátszani, Mezőhegyes a mezőhegyesieké maradjon. Amióta az állam 2016-ban visszatért Mezőhegyesre, látható a megújulás, az újjászületés. Az ország egyik legelmaradottabb térségében vagyunk, de néhány év múlva ez lesz az ország legjobban fejlődő vidéke.
– A 2021-es év ehhez a fejlődési törekvéshez mit tett hozzá?
– Nagy technológiai változást hozott. A magyar mezőgazdaságból leginkább az innováció, a hatékonyság, a megújulás hiányzik. Mezőhegyes két dologra is bizonyítékot szolgáltatott 2021-ben: arra, hogy a klímaváltozás már itt van, de egyúttal arra is, hogy innovációval lehet védekezni ellene. Idén mérték 120 év óta a legforróbb és legszárazabb nyarat. Ez a legsúlyosabb változás a mi életünkben. Jó a rosszban: van rá válaszunk. Jó ütemben zajlik cégünk legnagyobb beruházása, az öntözésfejlesztés. 2022-ben Európában, egyedülálló módon, összefüggően 5500 hektáron tudunk öntözni. A magyar kormány kiemelt és fontos öntözési projektje ez. Ez is a jövő évi választás tétje. Ha ugyanis ebben az évtizedben nem tudjuk az ágazatot újjászervezni és Magyarország vízellátását biztosítani, akkor a magyar mezőgazdaságnak nem lesz esélye talpon maradni a XXI. században. Ha azonban tavasszal a Fidesz felhatalmazást kap a folytatásra, hozzáfogunk a mezőhegyesi modell kiterjesztéséhez, és egy új nemzeti vízügyi gazdálkodás megvalósításához, amely az egész országban képes lesz biztosítani az öntözést a zöldség-, gyümölcs- és növénytermesztés számára. A nemzeti élelmiszeripar ugyanis a vízzel kezdődik.
– Más fejlesztésekkel is védekeznek a klímaváltozás ellen?
– Az éghajlatváltozás arra is rávilágított, mennyire fontos a hőstresszes időszakok kivédése az állattenyésztésben. Az emberek és az állatok is szenvednek a forróságban, tehát új típusú istállókra volt szükség. Megvalósítottuk. A legforróbb időszakokban az általunk megtermelt tej mennyisége, minősége nem változik ilyen kiváló körülmények között. Ez a telep példa nélküli hazánkban, sőt a régióban.
– A mezőhegyesi fejlesztések mindegyike kiterjeszthető lenne országos szintre?
– Magyarország kapott egy óriási lehetőséget, amikor a polgári kormány úgy döntött, hogy 2023–2030 között a vidékfejlesztés lesz a fókuszban: mintegy 9 ezer milliárd forint mozdul meg, hogy fejlődjön, gyarapodjon a vidék. Ebből a történelmi léptékű forrásból két dolgot kell tenni: fejleszteni az élelmiszeripart és modernizálni a mezőgazdaságot. Ha a választásokon megerősítést kap ez a program, Magyarországon korszerűsíthetjük az összes állattartó telepet, és megvalósulhat a már említett öntözésfejlesztés.
– A mezőhegyesi számok mit mutatnak?
– Nyereséges lesz a vállalkozás annak ellenére, hogy megküzdöttünk az időjárási viszontagságokkal, a világjárvány és az uniós energiaválság okozta inflációval, meg persze a koronavírussal, miközben számos társadalmi feladatot is elláttunk. A mi tevékenységünknek ugyanis nem csak az a mérőszáma, hogy mennyi nyereséget termelünk, hiszen iskolafenntartók vagyunk, lovas ágazatunk van őshonos lófajtákkal, hozzájárulunk ennek a településnek a fejlődéséhez infrastruktúrahálózat-építéssel, megvalósítunk közcélú beruházásokat. Ha mindezeket figyelembe vesszük, kifejezetten jó évet zártunk. Büszke vagyok arra is, hogy a legmodernebb mezőgazdasági szakközépiskola lesz a mezőhegyesi. A jövő azon múlik, milyen lesz a szakképzés Magyarországon, mit tanulnak a fiatalok. Nagy lemaradásban van az agrárium. Az agrárszakképzés van a legnehezebb helyzetben. Mi itt az ország legjobb iskoláját építjük, ezen a területen óriásit léptünk előre: elkészült 300 diák számára az új iskolaépület, kész a tanári, zajlik 2 tanműhely, egy 150 fős kollégium és egy sportcsarnok építése. Ez lesz a legerősebb szakközépiskolai campus az országban. Az iskola jó példa arra, hogy közcélt szolgálunk a visszaforgatott pénzekkel. A legtöbbet akkor adhatunk a mezőhegyesieknek, ha az itteni oktatást fejlesztjük. Már érzékeltük szeptemberben: felkészültebb, tanulni vágyó diákok érkeztek a szakközépiskolánkba az ország hatvan településéről. Arra törekszünk, hogy megmutassuk Magyarországnak, a világnak, hogy Mezőhegyesen is lehet nemzetközi és világszínvonalú képzést produkálni.
– Mezőhegyes neve összeforrott a lótenyésztéssel, a lovassporttal. Kevesebb volt a sportrendezvény, miközben a fejlesztések itt is jó ütemben haladtak. Hol tartanak most?
– Valóban kevesebb verseny volt, mert a járvány érintette a lovasvilágot is. Miközben hoztunk két fontos döntést: a nóniuszállomány a tenyésztésen túl vállaljon szerepet a fogathajtósportban, ezenkívül szelekciót hajtottunk végre a mezőhegyesi sportlótenyésztésben. A jókat megtartottuk, s vettünk újakat. Ifj. Szabó Gábornak vásároltunk sportlovat, amely nemzetközi mércével is kimagasló teljesítményt nyújtott, a versenyeredmények hatására a ló értékét megdupláztuk, más szóval a lovas ágazatban is elkezdődött egy minőségi munka. Mindehhez kapcsolódóan zajlik a turisztikai ágazat újjáépítése is a birtokon: a Nóniusz szálloda felújítása jó ütemben halad, a volt parancsnoki épületből is szálloda lesz. 2023-ban már 30 szobával várjuk ide a vendégeket. Az olcsóbb szállást keresőknek pedig 150 fős modern kollégiumunkban kínálunk elhelyezést. Mezőhegyes képes turisztikai központtá válni a rendezvény-, az esküvői-, a lovas- és agrárszakmai turizmus számára. Ez egy nyitott birtok, mindenki számára hozzáférhető, látogatható. Szeretettel várunk mindenkit!
A birtok a magyar mezőgazdaság meghatározó vállalata legyen Lázár János a 2022-es gazdasági év kilátásai kapcsán úgy fogalmazott, remélik, vége lesz a Covid-járványnak; a világ úrrá lesz az infláción, az alapanyagár-emelkedésen, és lesz gazdasági növekedés.
– Az energiaár-emelkedés, a műtrágya- és növényvédő szerek áremelkedése mind hátrányosan érinti termelésünket, radikálisan megnőnek a termeléshez kötődő költségeink. Ezért is kell a beruházásainkat folytatni, hogy növelhessük a hatékonyságot. 2022-ben tervezünk újabb fejlesztést a tehenészeti telepünkön a növendékmarhák számára. Építünk szárítót, tárolókapacitást, és modernizáljuk a vetőmagüzemet. Ez utóbbi lehet Magyarország egyik stratégiai vállalata, hiszen ez az üzem képes lenne egész Magyarországot ellátni kukorica-vetőmaggal. Az is fontos, hogy a cégünk terjeszkedjen 2022-ben. Szeretném, ha a Csányi és a Mészáros Csoport mellett Mezőhegyes lenne a magyar mezőgazdaság meghatározó vállalata 2023-ra.
Ajándékok advent idején
Az adventi időszakban a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. menedzsmentje a dolgozóknak, hozzátartozóiknak 5 köbméter tűzifát biztosított. A mezőgazdasági szakképző iskola nappali jogviszonnyal rendelkező diákjai kaptak sportáruházban levásárolható utalványt. A birtok nyugdíjba vonult dolgozóinak karácsonyi csomaggal kedveskedett a zrt.