VÁLASZTÓKERÜLET

Algyő

Polgármester: Molnár Áron (független)
Weboldal: http://algyo.hu
Képviselő-testület összetétele: 8 fő (független)


Lakosság 5 274

Terület 75,8 km2

Vállalatok 324

Nyilvántartott álláskeresők aránya: 2.37%

Algyő település a Tisza jobb partján, Csongrád megye délkeleti részén terül el, nagyközség. A település feltehetőleg már a honfoglaláskor lakott hely volt, az első birtokosai a vezérlő fejedelmi törzs tagjai voltak. Algyő település neve először Villa Geu elnevezéssel egy adománylevélben 880 éve áll fenn.(II. Béla királyhoz köthető) jelent meg 1138-ban (ekkor válik ki a királyi birtok kezeléséből), azaz a település – írásos emlékeire alapozottan –

A törökök előrenyomulása (1526-ban) súlyosan érintette a települést, 1542-ben el is foglalták. Bár a törökök nem törődtek a lakosság vallási életével, szabad vallásgyakorlásuk volt – a helybeli lakosság magyar volt –, a magyar földesúr utasítására azonban áttértek a protestáns vallásra a katolikus vallásról.

  • Országos jellegű összeírást végeztek, amelyben Győ néven kincstári falunak jegyezték fel, és tartották nyilván 1733 decemberéig, amikor a kamarai jelentések alapján gróf Erdődy György királyi kamarai elnök tulajdona lett. Lakosainak többsége jobbágyokból és zsellérekből állt. Algyő történetét a dualizmus idején két fő tényező befolyásolta, az egyik természeti-földrajzi adottsága, a másik gazdasági jellegű, mert a Pallavicini hitbizományi birtoknak (az egyik legnagyobb birtoknak számított Délkelet-Alföldön) az egyik központja volt hosszú ideig. A Pallavicini-birtok részévé a XIX. század elején vált Algyő, ezt követő története pedig az 1879-es árvízzel kezdődött, amely romba döntötte. A település földrajzi helyzetéből fakadóan lakosai hosszú időn keresztül (évszázadokig) megőrizték ősi foglalkozásaikat, például a halászatot, a földművelést és az állattenyésztést. Hangsúlyos kisipari tevékenység és magas színvonalúmezőgazdálkodás jellemezte a XX. század elején. Közlekedés-szállítási szerepkörét a vasútállomásnak, valamint közúti és vízi közlekedési kapcsolatának köszönhette. A település gazdasági jelentősége az 1960-as években vált országossá a feltárt földgáz- és kőolajmező miatt.

Algyő életében ezt követően a legjelentősebb változásokat az 1945-ös földosztás és az 1950-es évek végén történő kollektivizálás, továbbá az 1960-as években feltárt földgáz- és kőolajmező eredményezte. A kőolaj- és földgázmező feltárásának hatására a település lakossága növekedésnek indult, majd az ipar megerősödésével a hagyományos gazdálkodás háttérbe szorult.

Algyőt 1973-ban Szegedhez csatoltákfüggetlenségét az 1996 októberében lezajlott népszavazás eredményeként, 1997-ben nyerte vissza.

Az önkormányzati adósságátvállalással a Kormány 887,29 millió forint adósságtól szabadította meg Algyőt. A településen a „Földet a Gazdáknak” Program keretében, árverésen 2 gazda jutott összesen 19,4 hektárnyi földhöz. A Kormány hadigondozotti ellátásban 2017-ben összesen 20 főt részesített Algyőn.

VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK


Algyő – Országgyűlési választások 2014

Részvételi arány: 2 459 / 4 329 (56,8%) Érvénytelen szavazatok: 18 (0,73%)


Dr. Lázár János (Fidesz–KDNP) szavazatok száma (db): 908 (37,2%)


Varga Péter (MSZP) szavazatok száma (db): 608 (24,91%)


Dr. Kiss Attila (Jobbik) szavazatok száma (db): 535 (21,92%)


Nagy-Bandó András (LMP) szavazatok száma (db): 277 (11,35%)


egyéb jelöltek szavazatok száma (db): 111 (4,55%)




Algyő – Népszavazás 2016

Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?

Részvételi arány: 2 091 / 4 420 (47,31%) Érvénytelen szavazatok: 139 (6,65%)


nem szavazatok száma (db): 1 911 (97,9%)


igen szavazatok száma (db): 40 (2,05%)




Algyő – Országgyűlési választások 2018


Dr. Lázár János (Fidesz–KDNP) szavazatok száma (db): 1 251 (41,49%)


Dr. Kiss Attila (Jobbik) szavazatok száma (db): 1 212 (40,2%)


Rója István (MSZP-Párbeszéd) szavazatok száma (db): 304 (10,08%)


egyéb jelöltek szavazatok száma (db): 248 (8,23%)




Algyő – Európai Parlamenti választások 2019


FIDESZ-KDNP szavazatok száma (db): 823 (46,52%)


DK szavazatok száma (db): 285 (16,11%)


MOMENTUM szavazatok száma (db): 188 (10,63%)


MSZP-Párbeszéd szavazatok száma (db): 173 (9,78%)


JOBBIK szavazatok száma (db): 108 (6,11%)


Mi hazánk szavazatok száma (db): 83 (4,69%)


MKKP szavazatok száma (db): 51 (2,88%)


LMP szavazatok száma (db): 51 (2,88%)


Munkáspárt szavazatok száma (db): 7 (0,40%)


Választókerület

A Csongrád megyei 4. számú, Hódmezővásárhely központú választókerület két járásához 19 település tartozik. A hódmezővásárhelyi és makói járásokban 94 143-an élnek, közülük 79 633-an szavazhatnak.