Polgármester: Horváth Lajos (független)
Weboldal: http://kiralyhegyes.hu
Képviselő-testület összetétele: 4 fő (független)

Legyen jobb vidéken élni, legyen még jobb Királyhegyesen élni!

Letöltöm a kiadványt

Nyilvántartott álláskeresők aránya: 4.09%

A község Makótól 11 kilométerre, északkeleti irányban terül el. Királyhegyes nevét a hivatalos dokumentumok először Zsigmond király korában (1387–1437) jegyzik, határrészként. Az uralkodó Királyhegyest a törökverő Hunyadi Jánosnak adományozta,amelyet V. László király (1452–1457) is megerősített egy új adománylevéllel. A XV. század derekán több oklevél is Kyrálhegyesse néven említi a települést. A 1500-as évek végén a település Csanád vármegye legnagyobb földbirtokosaként számon tartott nagylaki Jaksics család tulajdonába került. A XVI. században a csanádi káptalani összeíráskor egyházi birtokként Királhegies néven jegyzik a települést. A török hódítás következtében a jobbágyközség elpusztult, majd a felszabadulást követően az elnéptelenedett királyhegyesi pusztaságot a marosi szerb határőrvidékhez csatolták.

A település mai korhoz kötődő története 1844-től datálható, amikor a Makó-Apátfalva és Csanádpalota között fekvő, kincstári tulajdonban lévő pusztára 60 apátfalvi és környékbeli zsellércsaládot telepítettek be. Így Királyhegyes – eredetét tekintve – telepes falunak tekinthető. Királyhegyes a történelem folyamán több alkalommal elpusztult, de a településnek mindig sikerült újjáépülnie, illetve újratelepülnie. Ennek oka az itt található földek jó minősége. Királyhegyes lakosságának több mint fele palóceredetű.

A lakosság hagyományosan mezőgazdaságból élt, illetve Makón dolgozott. Királyhegyes fő termesztett növényei: búza, árpa, kukorica, napraforgó, valamint a különböző zöldségfélék (petrezselyem, hagymafélék, fűszerpaprika, kömény). A kétezres évek első felében Kövegy településsel közösen létrehozott és működtetett Körjegyzőség végzi a közigazgatási feladatokat, valamint a két település 2004-ben intézményfenntartó társulást hozott létre.

A település az önkormányzati adósságátvállalásban nem részesült, mivel adóssága nem volt. Királyhegyesen a „Földet a Gazdáknak” Program keretében, árverésen 2 gazda jutott összesen 7,5 hektárnyi földhöz. A Kormány hadigondozotti ellátásban eddig összesen 15 főt részesített a településen.

Főbb nevezetességek, híres személyek

• A település központjában néhány tekintélyes, XIX. századi ház található ma is.

• A község természeti látnivalói közé sorolható Csikóspuszta, amely 1997 óta a Körös–Maros Nemzeti Park gondozásában álló tájvédelmi terület, a Csikósi erdő kiépített úttal, a túzokpihenőhelyként és kiváló gombatermő helyként ismert Montág-puszta, valamint a Szikes-tó, amely gazdag madárvilágáról ismert.